A Népszabadság úgy tudja, hogy informális egyeztetés kezdődött azon szállítmányozó cégek illetve jogutódjaik között, amelyek a csernobili atomreaktor balesete után is indítottak fuvart a sugárfertőzött területekre. A cégek perbe akarják hívni a magyar államot, amiért az akkori vezetés és az állami intézmények hamis adatokat adtak az 1986-os tragédia utáni helyzetről. Az érintett társaságok szerint az államnak osztoznia kell a cégek (és jogutódjaik) kártérítési felelősségében. A cégek illetékesei hozzátették: Nyugat-Európában tényszerűen tájékoztatták annak idején a fuvarozókat a valós veszélyről, és ezek az országok azonnal leállították és visszarendelték autóikat.
Az egyeztetés előzménye, hogy orvos szakértők már két kamionos halálát hozták összefüggésbe a sugárfertőzéssel. Az első ilyen pert Szabadszállási Kálmán lánya nyerte meg, aki több mint öt évig pereskedett a Volán TEFU jogutódjával szemben. A férfi 1986-ban a katasztrófa idején árut szállított Kijevbe, így huzamosabb ideig sugárszennyezett zónában haladt. Miután hazaért, a határon megállapították, hogy a kocsi erősen sugárszennyezett. Akkor a sofőrnek azt mondták, a sugárdózis olyan csekély, hogy az ő egészségére nincs veszéllyel. Öt és fél évvel később Szabadszállási Kálmán elhunyt. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete szerint halála közvetlen összefüggésbe hozható a csernobili katasztrófával, ezért lányát 12 millió kártérítés illeti meg, amit a Volán TEFU jogutójának kell kifizetnie.
Egy 2002 szeptemberében kelt igazságügyi szakértői jelentésből kiderül: egy újabb kamionos haláláért felelős a csernobili baleset. A Népszabadság idézi a szakvéleményt, mely szerint "a bizonyossággal határos valószínűséggel kijelenthető, hogy Kosáry János heveny fehérvérűség megbetegedése a csernobili katasztrófát követő fuvarfeladat teljesítése során elszenvedett sugárfertőzés következménye". A szakértő véleményét a Kosáry Jánosné és társai kontra Hungarocamion Rt. perben kérte a Fővárosi Munkaügyi Bíróság. A per nagy valószínűséggel az atomkatasztrófát követően a térségben tartózkodó férfi özvegyének győzelmével zárul. Így ő lehet a második, akinek sikerül bizonyítania, hogy hozzátartozója halálát a csernobili atomrobbanás okozta.
Annak idején számos szakértő bagatellizálta a veszélyeket. Köztük volt Czeizel Endre orvos genetikus is, aki Vujity Tvrtkonak, a Tv2 riporterének nyilatkozva már azt mondta: 1986-os nyilatkozatát olyan adatokra alapozta, amelyek akkor hivatalos helyekről beszerezhetőek voltak. Ha valótlan adatokat adtak meg neki, nyilvánvalóan a szakvéleménye sem volt pontos.