Decemberben kerül a Ház elé az üvegzseb-program

Várhatóan decemberben kerülhet a parlament elé az üvegzseb-programnak nevezett törvénymódosítási csomag. A módosítások között több kétharmados támogatást igényel.

A Korrupcióellenes küzdelem Magyarországon című, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által szervezett decemberi konferencia sajtótájékoztatóján Keller László közpénzügyi államtitkár kiemelte az Állami Számvevőszék jogkörének bővítését, költségvetési fejezetek cégalapításának szigorítását, illetve a bizonyos értékhatár feletti szerződések nyilvánossá tételét.

Elmondta, hogy a javaslatok között van kétharmados többséget igénylő módosítás is, ám remélte, hogy a csomagot az ellenzék is megszavazza.

Megerősítette, hogy az eddigi korrupciógyanús ügyekben kezdett vizsgálatok alapján több esetben tettek büntetőfeljelentést, és valószínűsítette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) korábbi tevékenységével összefüggésben a jövőben több rendőrségi feljelentés is születik.

A módosító javaslatok közül az egyik legjelentősebbnek nevezte az államtitkár az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogkörének kibővítését. Közölte, hogy ezzel az ÁSZ egészen a költségvetési pénz végső felhasználójáig juthatna el, és az utolsó pontig ellenőrizhetné a pénz útját.

A fejezeti kezelésű cégalapításokról szólva elmondta: a javaslat ezt kormánydöntéshez kötné, megerősítve, hogy az állami kisebbségi tulajdonlásnak ezekben az esetekben nincs értelme. "A bizonyos értékhatár feletti szerződés nyilvánosságra hozatalához az üzleti titokra vonatkozó jogszabály előírásait kell módosítani" - mondta Keller László, jelezve: ezt úgy kell megoldani, hogy a cégek piaci versenypozícióin ne rontsanak, ám a közérdekű információk napvilágra kerülhessenek.

Sürgette, hogy a közállapotokról reális képet kapjanak az állampolgárok, amit a korrupcióelleni testület felállítása is elősegít. Utalt arra, hogy a testület közös cselekvési programot fogalmaz meg a korrupció ellen. "A testületben részt vevő egyetemi tanárok, politológusok és más szakemberek a korrupció elleni küzdelemben nagy jelentőséget tulajdonítanak az oktatásnak, illetve a lakosság tájékoztatásának" - tette hozzá az államtitkár.

Papanek Gábor, az GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója kiemelte: a korrupciót illetően Magyarország ugyan nem áll rosszul, de Olaszországot kivéve valamennyi uniós tagállam jobb helyzetben van.

A gazdaságkutató utalt arra, a korrupció által okozott kár nagyságrendje csak becsülhető, évente több százmilliárd forintot jelent a gazdaságnak. Hozzátette, számításaik szerint a korrupció néhány tized százalékkal is csökkentheti a GDP-t. Papanek Gábor a legkedvezőtlenebb területként említette az egészségügyet, a közbeszerzéseket, a rendőrségi korrupciót, illetve a pártfinanszírozást.