A Magyar Hírlap napokon belül nyilvánosságra hozza a száz leggazdagabb magyar listáját. A legvagyonosabb honfitársaink többsége a rendszerváltás idején 35-45 éves volt. Diplomások, nyelveket beszélnek, s általában a középosztályból indultak. A Kádár-rendszerben valamennyien az állami-szövetkezeti szektorban dolgoztak, s többen közép- és felső vezetői szintre is eljutottak valamelyik nagyvállalatnál.
A kutatók szerint nem ők a magyar élfogyasztók, nem veszik körül magukat luxuscikkek sokaságával. Sokan közülük úgy élnek, mint a jobb anyagi helyzetű orvosok, ügyvédek.
A lap által megkérdezett szakértők, közéleti személyek többsége örül a lista megjelenésének, mert egy évtizedes tabutéma lezárását jelezheti.
A magyar gazdagok szeretnek rejtőzködni, ami miatt erősen különbözünk Nyugat-Európától, de még a lengyelektől is. Romániában is büszkén viseli a címet a legtehetősebb: magáról nevezett el egy teret, és szentként szerepel az egyik templomi freskón. A listakészítést hagyományosan az amerikai Forbes magazin végzi 1982 óta az USA-ban, és 1986-tól évente összeállítja az egész világra kiterjedő rangsorát. Ez már évek óta Bill Gates számítógépguru vezeti.
A Forbes első követője egy lengyelországi hetilap volt. A Wprost még 1989-ben elkészítette országuk 100 leggazdagabb emberének listáját. Eleinte a lengyel gazdagok sem örültek a publicitásnak, de tudomásul vették. A lengyel tőkések ma már közszereplők, és nem rejtőzködnek. A leggazdagabb Jan Kulczyk, aki közel 800 milliárd forintnyi vagyonával az európai gazdagok listáján a 64.
A magyar gazdagok - Laki Mihály közgazdász szerint - nem az adóhatóságtól félnek, hanem a maffiától, az irigységtől és az előítéletektől. Néhányuk szerint a társadalom nem érett arra, hogy kezelje az ilyen nagy mértékű gazdagságot.