Két hét múlva Székely-per másodfokon

December 5-re tűzte ki Székely Zoltán, a vesztegetéssel vádolt, és első fokon nem jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélt volt kisgazda országgyűlési képviselő büntetőperének másodfokú tárgyalását a Legfelsőbb Bíróság.

Ez év május 27-én a Fővárosi Bíróság kimondta az egykori kisgazda képviselő bűnösségét kétrendbeli, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetésben. Székely Zoltánt tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától a bíróság. Az ügyész az ítélet ellen súlyosbításért, míg Székely Zoltán védője felmentésért fellebbezett, így a határozat nem jogerős. Székely Zoltán az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.

Az elsőfokú ítélet szerint bebizonyosodott, hogy Székely Zoltán 1999-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (KAC) Ellenőrző Albizottságának elnökeként találkozott Emőd polgármesterével, és megpróbálta megszerezni egy több milliárd forint értékű csatornaépítésre adott támogatás 30 százalékát, illetve elérni az általa megjelölt cég bevonását az építésbe. A bíróság hasonlóan bizonyítottnak találta a volt képviselő terhére rótt másik vádpontot, hogy Székely Zoltán az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól, és a pénzt át is vette. A politikus cserében azt ígérte, hogy nem támadja meg azt a közbeszerzési pályázatot, amelyen a vállalkozó számára kedvező döntés született.

Az ügy akkor kapott nyilvánosságot, amikor a képviselőt - a vádhatóság álláspontja szerint - tetten érték az ügyészségi nyomozók 2000 októberében a Gellért téren egy előkészített akció során, amint vesztegetési pénzt vett át a hatóságokkal együttműködő Balla Dánieltől.

Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint a bíróság a büntetés kiszabásánál nehéz helyzetben volt, hiszen jelen ügyhöz hasonló esetre nem volt eddig precedens. Székely Zoltán helyzetével maximálisan visszaélve, tekintélyét kihasználva létesített kapcsolatot polgármesterekkel, hogy pénzt szerezzen.