Szabó Erika (Fidesz) országos tiltakozásra szólította fel a gyermekeikért aggódó szülőket és nagyszülőket a drogszabályozási változtatások miatt. Úgy vélekedett, hogy a tervezett módosításokkal rászabadítják az iskolákra a drogot, és ezzel veszélynek teszik ki az iskolás gyermekeket. Mint mondta, erre nem kapott felhatalmazást az MSZP a választóktól.
Gál Zoltán (MSZP) azt kifogásolta, hogy a jobboldali, konzervatív felfogás szerint több börtönben lévő ember kevesebb bűnözőt jelent. Mint mondta, ez a felfogás a bosszúra épít, a megtorlás iránti vágyra. A képviselő kijelentette, hogy a zéró tolerancia zsákutcát jelent, mert a bűnözést nem csökkenti, növeli viszont a rendőrségi visszaélések számát. Gál felmérésekre hivatkozva elmondta, hogy 1998 óta nőtt a kábítószerrel való visszaélések száma.
Szitka Péter (MSZP) úgy látja, az elmúlt években alkalmazott és jelenleg is hatályos drogpolitika nem vezetett eredményre, csak látensebbé tette a kábítószer-fogyasztást. Mint hozzátette, a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni, illetve toleranciát kell tanúsítani a drogot egyszer kipróbáló fiatalkorúakkal szemben.
Gusztos Péter (SZDSZ) hangsúlyozta: a büntető törvénykönyv legutóbbi módosítását követően négyszer annyi fiatalkorú került előzetes letartóztatásba, mint azelőtt, az eljárás alá vont személyek 41 százaléka pedig alkalmi fogyasztó volt. Hozzátette, a kriminológiai intézet egyik felméréséből kiderül, hogy a bírák, rendőrök, ügyészek háromnegyede nem tartja indokoltnak az alkalmi fogyasztás ilyen szigorú büntetését.
Dávid Ibolya (MDF) felszólalásában azt mondta, hogy a szabályozás legnagyobb hibája, hogy a terjesztőket segíti azzal, hogy előírja: mekkora mennyiségű kábítószer birtoklása nem büntethető. Horváthné Stukics Erzsébet (Fidesz) több ellenzéki képviselővel közösen azt kifogásolta, hogy a rendelkezés nem ad lehetőséget arra: az egyszeri fogyasztók megkülönböztethetőek legyenek a droggal rendszeresen élőktől. Az MDF elnöke szerint a módosítás a droggal kapcsolatos valamennyi büntetési tételt enyhíti. Úgy vélte, hogy komolytalan, engedékeny jognak komolytalan hatósági ügyintézés és komolytalan eljárás lesz a következménye.
Révész Máriusz (Fidesz) több MDF-es és fideszes politikushoz hasonlóan azt fogalmazta meg, hogy a felvilágosító programok lehetőségének felajánlása a kábítószer-terjesztők helyzetét könnyíti meg. Hozzátette: egyetlen ország törvénykezésében sem szerepel olyan rendelkezés, amely a drogterjesztést könnyebbé teszi az oktatási intézményekben, mint azokon kívül.
Szabó Zoltán (MSZP) válaszában elmondta, a javaslat lehetővé teszi a csekély mennyiséget birtoklók számára, hogy válasszanak a büntetés, illetve az elterelés között; ez az engedmény az iskolák területén elkövetett visszaéléseknél azonban csak azokat illeti meg, akik még nem töltötték be a 21. életévüket. A törvény nem engedményeket, hanem szigorításokat fogalmaz meg a fiatalok védelmében - fogalmazott.
Zsigó Róbert fideszes politikus visszautasította a Btk. módosításának azt az indokát, hogy a szigorítások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Megítélése szerint a törvény bevezetése óta még nem telt el annyi idő, hogy a jogszabály hatása mérhető legyen. Zsigó kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetésben csökken a kábítószer-fogyasztás megelőzésére fordítható keret nagysága.
Mátrai Márta (Fidesz) azt vetette fel, hogy a törvény szövege nem tartalmazza a büntetés helyett választható elterelés időtartamát, körülményeit. Mátrai úgy fogalmazott, hogy minden magyar család nevében visszautasítja a Btk.-módosítást. Szerinte a törvénymódosításnak az az üzenete, hogy a szocialista kormány elfogadja a kábítószer terjesztését, és ez - mint mondta - borzasztó dolog a magyar családok számára.
Pálfi István (Fidesz) a törvénymódosítás kapcsán kijelentette: Bárándy Péter igazságügy-miniszternek el kell tűnnie a kormányból és vissza kell mennie oda, ahonnan jött, "a bűnözők sztárügyvédjének".
Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára visszautasította a fideszes politikus felszólalását. Az államtitkár szerint nincs olyan adat, ami alátámasztaná, hogy helyes lett volna az a büntetőpolitika, amit az előző kormány folytatott.