2003. április 12-én lesz az EU-népszavazás

Április 12-én dönthetünk arról népszavazáson, hogy belépjen-e Magyarország az Európai Unióba. Erről a négy parlamenti párt hétfőn állapodott meg. Mivel a szavazás ügydöntő, a kormánynak kötelező lesz az ott hozott döntés szerint eljárnia.

Jövő év április 12-én lesz a Magyarország európai uniós csatlakozásával kapcsolatos ügydöntő népszavazás. A választóknak erre a kérdésre kell majd válaszolniuk: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? Mivel a népszavazás ügydöntő, az ott hozott döntést a kormánynak kötelező lesz figyelembe vennie.

A négy parlamenti párt frakcióvezetője és Medgyessy Péter miniszterelnök erről az Országgyűlés integrációs nagybizottságának hétfői ülésén állapodott meg.

A négy parlamenti párt még múlt héten állapodott meg a Magyarország európai uniós csatlakozásához szükséges alkotmánymódosításról. Az ellenzéki és kormánypárti képviselők megegyeztek abban, hogy az alkotmányban az szerepel majd, hogy Magyarország bizonyos jogokat együtt gyakorol majd az Európai Unióval, és egyes EU-intézmények pedig önállóan is gyakorolhatnak bizonyos hatásköröket Magyarországon. A kormány eredeti terve szerint általában szerepelt volna a szövegben, hogy átenged hatásköröket Magyarország az EU-nak. Szájer József, a Fidesz részéről tárgyaló képviselő szerint a különbség jelentős.

A kormány és a parlament viszonyát rögzítő alkotmánymódosítás szövegébe az ellenzék nyomására határozottabb formában, nem feltételes, hanem kijelentő módban került bele az Országgyűlés ellenőrzési jogköre, és a kormánynak nem egyes bizottságokat, hanem a teljes Országgyűlést kell tájékoztatnia munkájáról. A konkrét jogköröket egy külön kétharmados törvényben rendezik. A két alkotmánymódosító indítványt a pártok közösen terjesztik a parlament elé.

A Fidesz kihagyná a fennmaradó vitás pontokat

A Fidesz frakcióülésén értékelte a megállapodást. Szájer József, a párt külügyi kabinetjének vezetője áttekintést adott a képviselőcsoportnak az alkotmánymódosítás és az egyeztetések folyamatáról. A politikus beszámolt arról, hogy még mindig vannak különbségek a felfogásokban. A Fidesz például határozott érdekérvényesítés útján akar csatlakozni, ezzel szemben - mint mondta - a kormányoldal internacionalista felfogást képvisel.

A négypárti egyeztetéseken született konszenzust ismertetve Szájer elsősorban arról a három fő kérdésről beszélt, melyekről éles vitát folytattak a kormányoldallal. Elmondta, a Fidesz ragaszkodott ahhoz, hogy a közösségi jog ne emelkedjen a magyar alkotmány fölé, és ezt sikerült is elérniük, ahogy azt is, hogy a hatáskörök átengedése kifejezés kikerüljön a szövegből. A parlament és a kormány viszonyáról folytatott vitát kisebb jelentőségűnek nevezte Szájer, szerinte itt a konfliktus oka az volt, hogy amíg az ellenzék meg akarta tartani az ellenőrzési jogokat az EU-kérdésekben, az MSZP gyenge ellenőrzést akart. Ebben a kérdésben egy olyan kompromisszum született, miszerint nem az alkotmányban, hanem egy kétharmados törvényben rendelkeznek erről.

A népszavazással kapcsolatban a politikus elmondta, hogy ebben a kérdésben az ellenzék engedett. Korábban ahhoz ragaszkodtak, hogy a referendumra csak a csatlakozási szerződés aláírása után kerüljön sor, de most azért engedtek, mert a kormány garanciát vállalt arra, hogy a népszavazást követően nem módosul a szerződés szövege. Szerinte erre jó esély is van, mert az európai parlament várhatóan április 9-én szavaz a bővítésről, ezt követően már várhatóan nem módosul a szöveg. A szerződés szövege várhatóan február közepe körül kerül nyilvánosságra - közölte.

A kormánypártok és az ellenzék még az alkotmánymódosítás három pontjában - a nemzetközi szerződésekről szóló részben, a menekültek jogainak szabályozásában és a miniszteri rendeletek kérdéskörében - nem egyezett meg. A Fidesz ezért azt követeli, hogy a vitás pontokat vegyék ki a szövegből, és e nélkül a három kérdés nélkül szavazzanak - - közölte Szájer.

Az MSZP üdvözölte a megállapodást

"A frakciók döntése arról szól, hogy a nemzeti érdek fontosabb, mint a pártpresztízshez ragaszkodás" - közölte Lendvai Ildikó az MTI-nek. Az MSZP frakcióvezetője kijelentette: ezzel az aláírással a kompromisszumkészség és az ország érdeke győzött. Megjegyezte: a pártok között eddig vitatott kérdések ezzel lezárultak, és minden akadály elhárult az egységes parlamenti szavazás elől. Fontosnak nevezte Lendvai Ildikó, hogy minden parlamenti párt a népszavazásban feltett kérdés támogatására fogja mozgósítani híveit.