A héten dől el, küldünk-e katonát Afganisztánba

Csütörtökön négypárti megbeszélésen döntenek arról, hogy Magyarország küldjön-e katonákat Afganisztánba. A honvédség két tisztje eddig román katonákat figyelt meg Afganisztánban, ők hogy bírják az országra jellemző szélsőséges időjárási és terepviszonyokat.

Bocskai István, a szaktárca kommunikációs főigazgató-helyettese elmondta: az előző néhány napban a Magyar Honvédség két tisztje az afganisztáni Kandahárban állomásozó román katonák életével és tevékenységével ismerkedett meg. A szaktárcánál jelenleg még elemzik az esetleges magyar szerepvállalás lehetőségét és feltételeit.

Sztán István ezredes, a 40. Galga vezetésbiztosító ezred parancsnoka és Szabó János százados, a 24. Bornemissza Gergely felderítő zászlóalj törzstisztje kedden tért vissza a Vörös Skorpiók néven Afganisztánban tevékenykedő négyszáz fős román alakulatnál tett látogatásuk után.

Sztán István elmondta: alaposan tájékozódtak arról, hogy a kimondottan szélsőséges időjárási és terepviszonyok között mi a megfelelő öltözet, mire kell tekintettel lenni a harci technika telepítésénél és működtetésénél. Az ezredes példaként említette, hogy nyáron 50-55 fok hőséget mérnek árnyékban, jelenleg 20 fok körüli kellemes idő van nappal, de naplemente után azonnal fagypontra hűl a levegő. A román katonáknak egy hónapig tartott az akklimatizálódás, feladatukat nehezítette, hogy nem volt előzetes lehetőségük a terep pontos felmérésére.

Az eltelt több mint öt hónapban egyetlen katonát sem kellett betegség, vagy fegyelmi okok miatt hazaszállítani. A magyar katonatisztek szerint ez is mutatja, hogy mennyire fontos a jelentkezők szigorú válogatása, a megfelelő fizikai és pszichikai állapot megkövetelése. Mindezek mellett nagyon alaposan fel kell készíteni a katonákat arra, hogy milyen körülmények közé, az európaitól mennyire eltérő társadalomba kerülnek.

Fodor Lajos vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke novemberben úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Honvédség korábbi külföldi misszióitól eltérő körülményekre, más éghajlati és terepviszonyokra kellene felkészíteni azokat a magyar katonákat, akik Afganisztánba utaznak, amennyiben erről politikai döntés születik.

Annyi már korábban is biztos volt, hogy a magyar katonáknak olyan felszerelésekre volna szükségük, amilyenekkel az átlagos honvédok nem rendelkeznek. A katonák helyszínre szállítása is lényegesen drágább lenne, mintha csak a Balkánra kellene őket eljuttatni. A távolság ugyanígy megnövelné az ellátás költségeit is.

A vezérezredes korábban azt is elismerte, hogy az esetleges afganisztáni feladat veszélyesebb lehet, mint például a magyar katonák balkáni szerepvállalása, ezért várhatóan a katonák nagyobb illetményét kapnának. Ez az MTI információi szerint két és félszerese lenne a balkáni missziókban jelenleg kapható - havi 1000 dollár körüli - illetménynek, tehát Afganisztánban a hazai illetményükön túl 2500 dollár körüli összeget kereshetnének a magyar katonák.

A korábbi bejelentések szerint a Honvédelmi Minisztériumban vizsgálják annak lehetőségét, hogy kiküldhetnének-e egy 25-30 magyar katonából álló alakulatot német logisztikai támogatással Afganisztánba.

A honvédelmi miniszter november közepén megerősítette, hogy a szaktárca számításai szerint meghaladná az egymilliárd forintot az afganisztáni misszióban esetlegesen résztvevő magyar alakulat létrehozása, felkészítése és működési költsége. A tárca vezetője a prágai NATO-csúcstalálkozó előtt úgy nyilatkozott, hogy az Országgyűlés elé várhatóan decemberben kerülhetne egy ilyen felajánlás.