A közvetlen mezőgazdasági támogatások és a költségvetési kompenzációk ügyének kivételével valamennyi fontosabb kérdés lezártnak tekinthető az EU-magyar csatlakozási tárgyalásokon - közölte az MTI-vel hétfőn Brüsszelben Kovács László külügyminiszter.
Az unió jelenleg érvényben lévő ajánlatai szerint az újonnan csatlakozó országok mezőgazdasági termelői a tagság első évében az uniós gazdáknak járó támogatások 25 százalékát kapnák. Ez a következtő két évben 5-5, majd évente 10 százalékkal emelkedne, s elvileg 2013-ra érné el az akkori uniós szint 100 százalékát. A visegrádi négyeknek - a legutóbbi miniszterelnöki találkozón is megerősített - közös álláspontja, hogy az induló szintet emelni, az átmeneti időt pedig rövidíteni kellene. Magyarország is ennek elérésére fog törekedni Koppenhágában - közölte Kovács László
Tóth Tamás külügyi szóvivő az [origo]-t arról tájékoztatta, hogy a fenti nyitott kérdésekben a Visegrádi országok közös álláspontját egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. A hétfői tárgyalással kapcsolatban Tóth Tamás elmondta, hogy azon a múlt héten ismertetett álláspontok megerősítése volt a téma, Magyarország így külügyminiszteri szinten is kinyilvánította, hogy elfogadja a dán elnökség kompromisszumos ajánlatát.
A szóvivő szerint a lényeg az volt, hogy a csúcstalálkozó előtt a kétoldalú tárgyalásokat, azaz az egyes országokra nézve speciális kérdéseket zárják le. Azokról az ügyekről azonban, amelyekben egységesen a csatlakozó országokkal kell megegyeznie az uniónak, még Koppenhágában is lesznek tárgyalások. A tejkvótát például, azaz azt, hogy mennyi tejet termelhet és exportálhat támogatással Magyarország, elfogadta a küldöttség, de ha az összes tagjelöltre vonatkozó mennyiségi korlátot megnövelik, akkor a magyar termelők is több tejre kapnak majd támogatást.
Nem csak pezsgőt bontani és koccintani megyünk Koppenhágába - közölte a szóvivő, utalva arra, hogy a dán elnökség is elfogadta, hogy érdemi tárgyalások várhatók. Arra a kérdésünkre, hogy a miniszterelnökök személyes jelenléte mennyiben javíthatja a magyar, illetve a tagjelöltek tárgyalási pozícióját, Tóth Tamás azt mondta: elsősorban taktikai, tárgyalástechnikai jelentősége van annak, hogy a csúcsig várnak a kompromisszummal a tagjelöltek.
A Európai Unió állam- és kormányfőinek találkozóját elvileg kétnaposra, csütörtök-péntekre tervezték, de nem kizárt, hogy a tárgyalások miatt egy nappal hosszabb lesz a program. A Európai Tanácsnak nevezett testület (amely nem azonos az Európa Tanáccsal) a legfontosabb politikai döntéshozó szerv az Európai Unióban. Az egyes országok vezetői itt a legmagasabb szinten, teljes egyetértésel hoznak döntéseket, például új tagállamok felvételéről. A tervek szerint it dől el, hogy a sikeres tárgyalási folyamat után Magyarország, Ciprus, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország és Málta a közösség teljes jogú tagja lehet 2004 májusától. Az Európai Tanács döntését a tagállalmok parlamentjeinek is meg kell szavazniuk. Ez az eljárás az, ami miatt 2004 májusáig kell várni a hivatalos belépéssel. Az érdemi tárgyalások azonban Koppenhágában véget érnek.
György Bence