Megállapodott Magyarország az EU-val

Péntek este fél 10-kor Medgyessy Péter miniszterelnök igen választ adott arra a kérdésre, hogy Magyarország a kialkudott feltételek mellet belép-e az Európai Unióba. A kormányfő az egész napos tárgyalássorozat után azt mondta, hogy Magyarország megérdemelten áll a győztesek oldalára és tér vissza Európába. A maratoni egyeztetések eredményeként az első három évben jobb anyagi helyzetet alkudott ki a magyar küldöttség.

Kovács László, Medgyesy Péter és Gál J. Zoltán

A tárgyalások befejezése után Medgyessy Péter miniszterelnök minden eddigi kormány erőfeszítéseit elismerte a csatlakozás érdekében és azt mondta, hogy ebben az ügyben, bár ha néha meginogni is látszott, mindig megvolt a nemzeti konszenzus. Magyarország tehát végleges meghívót kapott az Európai Unióba, a tárgyalások véget értek. Hátra van a 6 ezer oldalas szerződés pontos szövegének elkészítése, amelyre áldását kell adnia minden jelenlegi tagállam parlamentjének. Ugyancsak fontos feltétel, hogy a magyarországi népszavazáson április 12-én a választópolgárok többsége igennek szavazzon. Ezután két nappal Görögországban az Akropoliszon Magyarország képviseletében Medgyessy Péter miniszterelnök aláírhatja a csatlakozási szerződést. A dokumentum csak 2004 május 1-én lép hatályba, ekkor válik teljes jogú taggá a 10 új állam.

A tárgyalások

Péntek reggel 10 órától este 9-ig tartott az Európai Unió és Magyarország csatlakozási tárgyalásainak utolsó felvonása. Az közösséget vezető Dánia kérése ellenére több állam, köztük Magyarország is úgy érkezett Koppenhágába, hogy nem zárta le előzetesen a tárgyalásokat. A magyar delegáció számára az egyik legfontosabb cél az volt, hogy az unió jelenlegi tagállamaiban dolgozó gazdákhoz képest a magyar termelők is viszonylag magas támogatást kapjanak. Az EU az első évre mindössze 25 százalékot javasolt, ami évente 5 százalékkal emelkedik, de azt végül a jelenlegi tagállamok szabályaival ellentétben kiegészíthetik a magyar költségvetésből 30 százalékkal. Így egy magyar mezőgazdasági vállalkozó 2004-ben az uniós gazdák támogatásának 55 százalékát kaphatja meg, ami 2006-ban már 65 százalék lesz és 6 év alatt éri el az egyenlő szintet.

A másik fontos alkukérdés volt, hogy mennyi pénzt kap vissza költségvetési kompenzációként Magyarország. Ez azért fontos, hogy az új államok nehogy befizetővé váljanak, azaz több pénzt adjanak be, mint amennyit visszakapnak. 2004-ben és 2005-ben a tárgyalások eredményeként 56 millió euróval több pénz jön ilyen formában Magyarországra, mint azt korábban ajánlották. Kovács László külügyminiszter a magyar küldöttség sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 2004-ben Magyarország 270 millió euróval kap többet, mint amennyit befizet a közösség kasszájába. A korábban lezárt vitás kérdések közül László Csaba pénzügyminiszter különösen fontosnak nevezte a versenyfejezetet. A magyarországi multinacionális cégek ugyanis azzal fenyegettek, hogy ha a csatlakozás miatt megszűnnek az adókedvezmények, akkor kivonulnak az országból. Az EU végül azonban belement abba, hogy nem 2001-től, hanem csak 2003-tól kell alkalmazni a közösségi szabályokat és ezáltal a pénzügyminiszter szerint több tízezer munkahelyet sikerült megmenteni.

A magyar delegáció a tárgyalások végén elfogadta Dánia kompromisszumos ajánlatát. Ebben szerepel az is, hogy az EU 147 millió forinttal támogatja a Schengeni Egyezményhez csatlakozáshoz szükséges fejlesztéseket. Ennek a szerződésnek a tagállamai megszüntették egymás között a határellenőrzést, viszont megerősítették a külső határok őrzését. Emellett kiépítettek egy komoly információs adatcsere hálózatot, amelyen a bűnözők, eltűnt emberek, tárgyak adatait osztják meg egymással.

Tömeg a lengyel sajtótájékoztatón

A tárgyalásokkal menetével kapcsolatban Medgyessy Péter elmondta, hogy gyakran változott a delegáció hangulata, egymást követték a sikeres és gondokkal teli események. Reggel a lengyel küldöttséggel kezdte meg az EU a tárgyalásokat, mert Lengyelország súlyánál és kemény követeléseinél fogva kiemelt szerepet kapott. Délre kiderült, hogy Lengyelországnak sikerült kialkudni egy látszólag hatalmas, gyakorlatilag azonban csak átmenetileg előnyös támogatást. Az EU különböző formában 1 milliárd eurót bocsát a nehéz helyzetben lévő lengyel költségvetés megsegítésére, ám ezt a pénzt elvonják a pályázatok útján beszerezhető alapokból. Lengyelország így tehát előrehozott 1 milliárd eurót, amire ilyen módon László Csaba pénzügyminiszter szerint Magyarországnak nem volt szüksége.

György Bence - Koppenhága