Mádl aláírta a drogtörvényt

Mádl Ferenc köztársasági elnök aláírta a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosítását, amely tartalmazza a kábítószerrel kapcsolatos új büntető jogi szabályozást.

Több kormánypárti politikus is tartott attól, hogy az államfő esetleg nem írja alá a törvényt a droghasználat megítélésére vonatkozó, a korábbinál enyhébb rendelkezések miatt megfogalmazott ellenzéki kifogások, és százezer aláíró kérése miatt. Mádl Ferenc az utolsó napig várt a döntéssel.

Mádl a Btk.-módosítással kapcsolatban elmondta: mind a társadalomban, mind a parlamentben méltán nagy vitákat váltott ki a törvénytervezet. A benyújtott javaslatot erős társadalmi kritika, vita kísérte, és a parlamenti vitában is megjelentek azok az érvek, amelyek a társadalom jogos észrevételeit, fenntartásait közvetítették.

"Felelősségteljes gondolkodásnak tartom, hogy a társadalom ilyen mértékben vett részt ebben a vitában, amely egy nagyon fontos és sokakat érintő problémáról szólt. Jórészt ezeknek, a társadalom részéről érkező elvárásoknak köszönhető, hogy a tervezettnél végül szigorúbb javaslat mellett döntött az Országgyűlés" - közölte a köztársasági elnök.

Jelezte, hogy mindvégig figyelemmel kísérte a vitát, amely - mint hozzátette - számára is sok tanulsággal szolgált. Közölte, a törvény aláírása előtt számos szakértővel, jogásszal konzultált. Nagy részük úgy látta, hogy a törvényjavaslat parlamenti vitája során az eredetileg tervezett, valóban enyhébb rendelkezések jelentős része módosult.

"Sokan és sokat vitatkoztunk, beszélgettünk a törvénytervezetről, arról, hogyan segíthetünk leginkább azoknak a fiataloknak, akik egyszer csekély mennyiségben fogyasztottak kábítószert" - mondta Mádl Ferenc. Hozzátette: az elé került törvénytervezet ebből a szempontból is elfogadható, szerinte nem alkotmányellenes, nincs ellentétben nemzetközi kötelezettségekkel, mindemellett bizonyos kiegészítő, párhuzamos szabályok meghozatala feltétlenül szükséges.

Az államfő szerint újra kellene gondolni például a szabálysértési jogot olyan módon, hogy egyértelművé váljék: a drogfogyasztás nem megengedett, mégsem fenyegetné szükségtelenül börtönnel az első alkalommal drogot fogyasztókat, és nem kriminalizálna azonnal a könnyelmű, félrevezetett fiatalkorúakat, diákokat. Úgy látja, az oktatási intézmények belső szabályzatait is ebből a szempontból kellene újragondolni: ezekben egyértelműen és hangsúlyosan kellene szerepeltetni, hogy a drogfogyasztás olyan vétség, amely súlyos szankciókkal jár.

"Az állam és a szülők felelőssége mellett mindenekelőtt az iskolák, kollégiumok, nevelőotthonok és egyéb olyan intézmények dolgozóinak, vezetőinek felelősségére szeretném felhívni a figyelmet, amelyekben fiatalok élnek, tanulnak: őket kell segíteni a veszély megjelenésének első pillanatában, de ez nem kizárólag a törvényhozók feladata" - jelentette ki Mádl Ferenc. "Nem győzöm hangsúlyozni a felvilágosító munka, a megelőzés kiemelt fontosságát, jelentőségét. Létre kell hozni a drogmegelőzésnek és a drogbetegek kezelésének az egész országot lefedő, valóban hatékonyan működő intézményrendszerét" - tette hozzá.

Az államfő szerint elsődleges célnak nem az először csekély mennyiséget fogyasztók, hanem a terjesztők, a kábítószer-kereskedők megbüntetését kell tekinteni, e büntetésnek viszont a lehető legszigorúbbnak kell lennie: velük nem lehet elnéző a társadalom és a jog, hiszen az ő tevékenységük a leginkább veszélyes a társadalomra.

Az államfő közölte azt is, hogy ellátta kézjegyével az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló, a parlament által szintén tavaly decemberben elfogadott jogszabályt is.