A rendőrség ötödszörre hozzájárult, hogy a Vér és Becsület Kulturális Egyesület tüntetni fog Budapesten. Először a Budai Várból tiltották ki a csoportot, mely a második világháborúban a Vár ostroma alatt meghalt német és magyar katonákra kívánt emlékezni. Később a közlekedés akadályoztatására hivatkozva megtiltották, hogy az Andrássy úton, a Felvonulási téren, illetve az Erzsébet hídtól a Kossuth térig vonuljanak. Az egyesület ötödik bejelentését tudomásul vette a Budapesti Rendőr-főkapitányság, így megtarthatják a demonstrációt. A rendőrség nem mérlegelheti, hogy egy csoport milyen politikai indítékkal vonul fel: csak a népképviseleti intézmények, a bíróságok vagy a közlekedés megzavarása lehet indok egy tüntetés rendőrségi tiltására.
Csütörtökön, egy nappal a rendőrség döntése előtt a Fővárosi Főügyészség megtette az első lépést a Vér és Becsület betiltására. Az ügyészségi vizsgálat ugyanis megállapította, hogy a szervezet újfasiszta nézeteket terjeszt, ezért működése alkotmányellenes, mert ellenkezik az 1947-ben aláírt párizsi békével. A főügyészség a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezésére kezdte vizsgálni a csoport működését: az NBH értesülései szerint decemberben "Fehérkarácsony" címmel neonáci rendezvényt tartottak Sződligeten. A főügyészség keresetlevele a szervezet betiltásával kapcsolatban péntek délután érkezett meg a Fővárosi Bíróságra.
A rendőrség a tüntetés tudomásulvételekor nem veheti figyelembe, hogy a megmozdulást bejelentő szervezet feloszlatásáért per folyik (mint a Vér és Becsület esetében), azonban egy betiltott szervezet nem tüntethet. Tüntetést viszont bejelenthetnek magánszemélyek is, így a Vér és Becsület tagjai akár alanyi jogon is demonstrálhatnának, így egy jogi szakértő szerint teljesen mindegy, hogy mi a helyzet a Vér és Becsület körül: ha valaki tüntetni akar, akkor elvben mindenképpen megteheti.
Albert Viktor, a Fővárosi Bíróság szóvivője az [origo]-nak elmondta, hogy az ügyészség keresete nem befolyásolhatja a Vér és Becsület tüntetését. Az ügyészség nem kért soron kívüli tárgyalást, így a polgári peres eljárásoknak megfelelően az ügyet vizsgáló bírótól függ, mikor lesz ítélet az egyesület feloszlatásáról. Valószínűtlennek tűnik ezért, hogy a 15-i tüntetésig akár csak első fokú jogerős ítélet születhet. Azonban az ügyészségnek lehetősége van bármikor soron kívüliséget kérni. A soron kívüliség kérését a főügyészség nem fontolgatja, tudtuk meg Borbély Zoltántól, a szervezet szóvivőjétől. Mint Borbély elmondta, a tüntetésnek és a keresetlevélnek jogilag semmi köze sincs egymáshoz .
A BRFK az elmúlt hetekben több tüntetést is betiltott a közlekedés akadályoztatására hivatkozva, nem csak a Vér és Becsület bejelentését utasította el ezzel az indokkal. Csütörtökön az egyik ilyen indokkal elutasított kérelmező - a Tibetet Segítő Társaság - sikeresen fellebbezett a döntés ellen, és a Fővárosi Bíróság megsemmisítette a rendőrségi tiltást.
Pénteken ugyanez a bíróság elutasította a Civilek a Békéért nevű csoport hasonló fellebbezését. Ők a Liszt Ferenc térről akartak vonulni a Kossuth térre, szintén február 15-én. A csoport vezetői csütörtökön kijelentették: ha fellebbezésüket a bíróság elutasítja, akkor újra bejelentenek tüntetést ugyanide, csak megígérik, hogy a járdán fognak vonulni. Mivel a Kossuth tér most már a neonáci csoport által hivatalosan foglalt, egy ilyen kérelmet automatikusan vissza kell utasítania. Benyik Mátyás, a Civilek a Békéért sajtócsoportjának képviselője az [origo]-nak azt mondta, biztosan megtartják a tüntetést, csak az a kérdés, hogy milyen útvonalon. A tüntetést 72 órával előre kell bejelenteni, így lehet, hogy csak a jövő héten születik döntés. Hivatalosan hétfőn tartanak tanácskozást a Civilek a Békéért csoport vezetői, de Benyik elképzelhetőnek tartotta, hogy már a hétvégén rendkívüli ülést hívnak össze.