Antall-kormány minisztere dönthet az állambiztonsági iratokról

Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere is tagja lesz annak a bizottságnak, amely az új állambiztonsági levéltárhoz kerülő iratok sorsáról hivatott dönteni - írja a Népszabadság. A Történeti Hivatal jogutódjaként felálló Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezeli majd a rendszerváltás előtti összes titkoszolgálati dokumentumot.

Megalakult az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Történeti Hivatal jogutódja, amely immár egységesen kezelheti a rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratokat. Tehát nemcsak a volt belső elhárítás, a III/III-as ügyosztály iratai lesznek itt, hanem elvileg minden titkosszolgálati dokumentum. Legalábbis azok, amelyek 1944. december 21. és 1990. február 14. között fogalmaztak az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével kapcsolatban a Belügy- és a Honvédelmi Minisztérium, valamint a hadsereg illetékes osztályain. A múlt év végén elfogadott törvény alapján minden természetes és jogi személy és szervezet köteles a jogellenesen a birtokában lévő, a levéltárhoz tartozó iratokat február 21-ig átadni. Aki ezt megteszi, mentesül a bűncselekmény jogkövetkezményei alól.

Az állambiztonsági levéltárat április 1-jétől főigazgató vezeti, a posztot pályázat útján töltik be. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke már kiírta a pályázatot, az elbírálás határideje március 31. A Történeti Hivatal jelenlegi elnöke, Markó György nem pályázik. Az új főigazgató hét éven át irányíthatja majd a levéltárat.

A legszigorúbb nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesnie a főigazgatónak és annak a három bizottsági tagnak is, aki a jövőben az iratok átadását felügyeli. A testület egy-egy tagját delegálja a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Magyar Történelmi Társaság. A Népszabadság több forrásból is megerősített információja szerint a kormány Gálszécsy Andrást, az Antall-kormány titkosszolgálati miniszterét kérte fel, aki vállalná is a megbízatást. Az Akadémia egy az ELTE-n tanító történészt delegált, aki neve közléséhez nem járult hozzá. A történelmi társaság jelöltje a szervezet alelnöke, Gecsényi Lajos történész.

A bizottság ügyrendjét Görgey Gábor kulturális miniszter és Tóth András titkosszolgálati államtitkár egyetértésével fogadhatja el. Ez az egyik olyan feltétel a törvényben, amely érdemben befolyásolhatja a bizottság működésének eredményességét, a megkérdezett szakértők szerint. A másik az, hogy a törvény megkettőzte azon kivételek listáját, amelyek alapján továbbra is titkos maradhat egy jelentés (például ha a nyilvánosságra kerülése az ország külpolitikai céljainak megvalósítását, esetleg a határon túli magyarokért viselt felelősségének érvényesítéséhez fűződő érdekeit sérti). A harmadik komolyabb probléma az lehet majd, ha a titkosszolgálatok nem akarnak átadni egyes iratokat, vagy akarnak, de csak titkosítva. Ilyen esetekben van mód a jogorvoslatra, de a levéltár és a szolgálat közötti perben a felek nem lehetnek jelen egymás meghallgatásán. Ez a passzus a törvény előterjesztője, Bárándy Péter szerint is alkotmányellenes lehet, ezért vette volna ki ezt a rendelkezést a jogszabályból. Sikertelenül.