Az Antall József, majd Boross Péter vezette kormányban (1990-1994):
1990. december 20. - Rabár Ferenc (független) pénzügyminisztert saját kérésére felmentették tisztségéből. Indoklása szerint az akkori helyzetben nem volt működőképes a gazdaságpolitika irányítása Magyarországon. Az ország átalakulását alapvetően érintő szakmai ellentétekről volt szó közte és a miniszterelnöki hivatal gazdaságpolitikai titkárság között. Utóda Kupa Mihály (független) lett.
1993. február 11. - Szintén saját kérésére felmentették tisztségéből Kupa Mihály pénzügyminisztert, (miután nem fogadta el a neki felkínált közlekedési és hírközlési tárcát), továbbá Horváth Balázs tárca nélküli minisztert, valamint Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert. Február 23-ai hatállyal Gyurkó Jánost nevezték ki környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterré, február 24-én pedig Szabó Ivánt pénzügyminiszterré.
A Horn Gyula vezette kormányban (1994-1998):
1995. január 28. - Békesi László (MSZP), pénzügyminiszter a kormányon belüli jelentős gazdaságpolitikai nézeteltérések miatt lemondott tisztségéről. Utóda március 1-jétől Bokros Lajos (MSZP) lett.
1995. március 12. - Kovács Pál (MSZP), népjóléti és Katona Béla (MSZP), a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter lemondott, mert nem értettek egyet az ún. Bokros-csomaggal, vagyis a kormány megszorító gazdasági döntéseivel, illetve az előterjesztés módjával. Utódjuk Szabó György (MSZP), illetve Nikolits Istvánt (MSZP) lett.
1995. október 5. - Kósáné Kovács Magda (MSZP) munkaügyi miniszter lemondott tisztségéről, mert nem értett egyet a betegszabadság finanszírozására vonatkozó pénzügyminisztériumi javaslattal. December 1-jéig maradt hivatalában, amikor Kiss Péter (MSZP) lépett a helyére.
1995. november 24. - Fodor Gábor (SZDSZ), művelődési és közoktatási miniszter lemondott, mert nem értett egyet a kormány november 23-i, a művelődési tárcát súlyosan érintő pénzügyi döntéseivel. 1996-tól utóda Magyar Bálint (SZDSZ) lett.
1996. február 18. - Bokros Lajos (MSZP), pénzügyminiszter benyújtotta lemondását, mert nem látta biztosítottnak az államháztartási reform és szigorú takarékossági programja következetes végrehajtását. Március 1-jei hatállyal Medgyessy Pétert (független) nevezték ki pénzügyminiszterré.
1996. augusztus 15. - Dunai Imre (független), ipari és kereskedelmi miniszter egészségi okokra hivatkozva írásban benyújtotta lemondását. (A háttérben iparpolitikai nézeteltérések húzódtak a kormányon belül.) Utóda Dr. Suchman Tamás (MSZP), addigi tárca nélküli miniszter lett.
1996. november 6. - Dr. Szabó György (MSZP), népjóléti miniszter lemondott, mert nem sikerült megszereznie az egészségügyi rendszer stabilizálásához szükséges pénzt. Utóda Kökény Mihály (MSZP).
Az Orbán Viktor vezette kormányban (1998-2002):
2000. május 2. - Kövér László (Fidesz), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter Fidesz-elnökké választását követően lemondott. Utódául Demeter Ervint (Fidesz) nevezték ki.
2000. június 15. - Lemondott Pepó Pál (FKGP) környezetvédelmi miniszter, aki döntését nem indokolta, miután működését hivatalba lépése óta folyamatosan bírálták. Utóda Ligetvári Ferenc (FKGP) lett.
2000. november 6. - Lemondott Nógrádi László (Fidesz) közlekedési és vízügyi miniszter, miután részese volt annak az október 28-i autóbalesetnek, amelynek következtében két fiatal életét vesztette. Az államfő Fónagy Jánost (Fidesz) nevezte ki miniszterré.
2001. február 8. - Lemondott Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Döntését azzal indokolta, hogy a kisgazdapárt belső problémái és a családját ért támadások mellett nem tudna teljes erővel az agrártárca előtt álló nagy feladatokra koncentrálni. Ideiglenesen Dr. Boros Imre tárca nélküli miniszter helyettesítette, majd március 26-án Dr. Vonza Andrást (FKGP) nevezték ki a minisztérium élére.
2001. július 15. - Lemondott Pokorni Zoltán (Fidesz) oktatási miniszter, akit korábban megválasztottak a Fidesz elnökévé. Utóda Pálinkás József (Fidesz) lett a miniszteri székben.
A Medgyessy Péter vezette kormányban (2002 óta):
2003. február 21. - Lemondott Kiss Elemér kancelláriaminiszter, mivel korábbi munkahelyének állami vállalattal kötött szerződéses kapcsolata erkölcsileg kifogásolgató.