Fidesz-MDF összetűzés a tévékuratórium miatt

Tovább éleződött a Fidesz és az MDF vitája azután, hogy az Országgyűlés ismét csonka kuratóriumot választott az MTV élére, amelyből ezúttal a Fidesz maradt ki. A Fidesz szerint az MDF-nek vissza kellene hívnia kurátorait, ám a szövetséges jobboldali párt inkább még két jelölt állításán gondolkodik, és nem akar egyeztetni sem.

Az Országgyűlés hétfő este úgy választotta meg a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségét, hogy a Fidesz nem jelölt senkit, így csak az MSZP, az SZDSZ és az MDF jelöltjei kerültek a testületbe. Az ügy hátterében a Fidesz és az MDF vitája áll, ami tovább mélyült a szavazás után.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az [origo]-nak elmondta: az MTV kuratóriumával kapcsolatos jelenlegi, szerinte törvénytelen helyzetet csak úgy lehetne helyreállítani, ha újra kezdődne az egyeztetés az MDF-fel a kuratóriumi helyek elosztásáról. Ehhez persze a demokrata fórumnak vissza kellene hívnia hétfőn megválasztott delegáltjait a testületből. "Ha ez megtörténne, már közelítenénk a törvényességhez" - tette hozzá Rogán. A politikus szerint, ha viszont az MDF továbbra is asszisztálni fog a kuratóriumi elnökséggel kapcsolatos törvénytelen eljáráshoz, akkor a saját választói előtt kell felelnie.

Rogán elmondta, hogy három héten keresztül folytak a tárgyalások a Fidesz és az MDF között, a demokrata fórum azonban nem egyezett bele abba, hogy az MTV kuratóriumának elnökségébe a tavaly nyári megállapodáshoz hasonlóan három fideszes és egy MDF-es delegált kerülhessen. (A köztelevízió kuratóriumát, amelyben az előző ciklus idején csak kormánypárti küldöttek foglaltak helyet, 2002 nyarán egészítették ki.) A kisebbik ellenzéki párt ragaszkodott ahhoz, hogy az MDF és a Fidesz egyaránt 2-2 főt delegáljon a testületbe. A Fidesz a parlamenti erőviszonyokra hivatkozva azonban nem kívánt belemenni abba, hogy ugyanannyi tagot küldjön az elnökségbe, mint ahányat a mindössze 24 fős frakcióval rendelkező MDF. A Fidesz azért is ragaszkodott a három kurátorhoz, mert így lenne lehetősége befolyásolni a kétharmados döntéséseket. Ha csak két küldötte lenne, nélküle is lehetne elnököt választani az MTV élére.

"Úgy tűnik, az MDF mindeközben nemcsak a Fidesszel, hanem a szocialistákkal és a szabad demokratákkal is egyeztetett, ráadásul meg is állapodott velük" - mondta Rogán Antal, utalva arra, hogy a parlament hétfőn megszavazta a négy kormánypárti és a két MDF-es jelöltet. A Fidesz kivonult az ülésről, miután a többi párt nem fogadta el azt a javaslatot, hogy ezúttal csak az MSZP és az SZDSZ jelöltjeiről döntsenek, és halasszák el az ellenzéki delegáltakról való szavazást.

Rogán szerint a jelenlegi helyzet törvénysértő, mivel a médiatörvény kimondja: a kuratóriumi elnökségi tagokat nem a pártok, hanem a kormányoldal és az ellenzék jelölik. Azaz először a két oldal pártjainak kell megegyezniük a jelöltekről, akikről később a parlament szavaz. Rogán szerint jelen esetben ez nem valósult meg, az MDF ugyanis anélkül nevezte meg jelöltjeit, hogy a Fidesszel megegyezett volna a kuratóriumi helyek elosztásáról.

Rogán az [origo] kérdésére elmondta, semmilyen párhuzamot nem talál az akkori és a mostani helyzet között. Míg a csonka kuratórium törvényes volt, addig a mostani nem felel meg a jogszabályoknak - állítja a képviselő. Rogán szerint ugyanis a Fidesz és az MDF megegyezése nélkül az utóbbinak nem lett volna joga ahhoz, hogy jelölteket állítson.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője az [origo]-nak elmondta, a kuratóriumi elnökségről semmivel sem egyeztettek többet a kormánypártokkal, mint a Fidesz. A két ellenzéki párt között zajló egyeztetésekről Herényi azt mondta, a Fidesz azt a javaslatot sem fogadta el, hogy a testület elnökségét tízfősre bővítsék, és azon belül három hely jusson a Fidesznek, kettő pedig az MDF-nek. Miután három egyeztetési forduló után sem tudtak dűlőre jutni, az MDF-frakció úgy döntött, hogy önállóan állít jelöltet. A frakcióvezető szerint a médiatörvény erre lehetőséget biztosít.

Herényi közölte azt is, hogy a házelnök kérésének megfelelően egy héten belül döntenek arról, hogy kiket jelölnek a kuratóriumi elnökség egyelőre üresen maradt két helyére. A frakcióvezető elmondása szerint még nem döntöttek a delegáltak személyéről. Herényi felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig megválasztott hat taggal még nem alakult meg a testület, így nem helyes csonka kuratóriumról beszélni. A kuratórium elnöksége csak akkor fog megalakulni, ha megválasztják további két - MDF által javasolt - delegáltat is - tette hozzá a frakcióvezető.

A politikus úgy véli, az előző kormány idején alakult csonka kuratóriumok és a mostani helyzet között nincs semmilyen közös vonás. Herényi úgy gondolja, hogy a jelenlegi választás körül kialakult viták semmilyen feszültséget nem fognak okozni a Fidesz és az MDF viszonyában. "Ebben az ügyben nem tudtunk megegyezni, de ettől függetlenül sokkal több olyan kérdés van, amiben egyetértünk a Fidesszel" - tette hozzá a frakcióvezető, aki közölte azt is, a kuratóriumi elnökség megválasztásának kapcsán már semmilyen egyeztetésnek nincs értelme a Fidesszel.

Az MSZP médiaügyekkel foglalkozó politikusa, Újhelyi István az [origo]-nak elmondta, az MDF-fel semmilyen külön egyeztetést nem folytattak, a megbeszéléseken mindig jelen volt a Fidesz is. A képviselő hozzátette, éppen akkor jött volna létre csonka kuratórium, ha hozzájárultak volna ahhoz a fideszes kéréshez, hogy a parlament hétfőn csak a kormánypárti jelöltekről döntsön. Így ugyanolyan helyzet alakult volna ki, mint az előző kormány idején, amikor csak a kormányoldal jelöltjei ültek a testületben - mondta Újhelyi, aki szerint az MDF-es delegáltak megválasztásával törvényes testület fog felállni.

A politikus szerint ugyanis nem igazak azok az állítások, miszerint az ellenzéki pártok megegyezése nélkül jogszerűtlen a kuratórium megválasztása. Újhelyi hozzátette: az MSZP nem lehet partner abban, hogy a választási kudarcai miatt sértődött Fidesznek köszönhetően elhúzódjon a kuratórium megalakítása.

Az előző parlamenti ciklus médiavitája is hasonló okból robbant ki. Akkor a MIÉP ragaszkodott a létszámarányához képest több kuratóriumi helyhez, így az MSZP és az SZDSZ olyan jelentéktelen szerephez jutott volna a testületben, hogy nem is állított jelöltet. Akkor az Országgyűlés többsége ezt úgy oldotta meg, hogy csak a kormánypárti jelölteket választotta meg és így működhettek éveken át a tisztán kormánypárti, csonka kuratóriumok.