Az Európai Parlament előtt a Herzog-képek ügye

Uniós jogszabályt sürget az Európai Parlament annak érdekében, hogy a tulajdonosaiktól a világháború alatt és után elvett műtárgyak visszakerülhessenek jogos tulajdonosaikhoz. A jogi bizottság előtt Martha Nierenberg is megjelent, ahol elmondta, hogy a magyar állam vonakodik visszaadni a korábban családja birtokában volt képeket. A hazai kárpótlási rendszert alááshatja, ha az EU megkérdőjelezi hazánk műkincsekkel kapcsolatos gyakorlatát.

A brüsszeli testületben uniós keretszabályt sürgettek, hogy a nácik által, vagy hadizsákmányként, vagy a kommunista államosításokkor elkobzott műkincsek visszakerüljenek eredeti tulajdonosaikhoz - írja a Népszabadság. A képviselők előtt jogi szakértők és a Sotheby's műkincskereskedő világcég képviselői vázolták a problémát, amely becslések szerint ötmillió műtárgyat érint, közülük néhány száz igen nagy értékű.

Több ország viszont óvakodik a tulajdonok visszaszolgáltatásától, illetve az amúgy is körülményes tulajdonjog-tisztázásokat nehezíti adminisztratív és jogi eszközökkel. Példaként említették a magyar állam huzakodását Martha Nierenberggel. A zsidóüldözés elől Magyarországról Amerikába menekült, azóta ott élő Nierenberg asszony Herzog Mór unokája. 1996 óta követeli vissza az általa örökölt Herzog-gyűjteményt (és újabban egy Borsos-képet is). Állítása szerint kiegyezési ajánlatát Budapest elutasította, s bár a bíróságok az ő javára döntöttek, a jogi huzavona még mindig nem ért véget.

Magyarországon a rendszerváltozás után kidogozott részleges kárpótlási rendszernek az a lényege, hogy ahogy a hajdan államosított ingatlanokat sem adták vissza eredeti tulajdonosuknak, úgy a műkincsek eredeti birtokosainak is be kellett érniük kárpótlási jegyekkel, ha elkobzás, államosítás történt, vagyis az állam tulajdont szerzett.