Orbán Viktor jogerősen személyiségi jogi pert veszített Juszt Lászlóval szemben. A Fővárosi Bíróság (FB) csütörtökön kihirdetett ítélete a volt miniszterelnököt arra kötelezte, hogy a Népszabadságban, a Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben fizetett hirdetés formájában tegye közzé az ítélet rendelkező részét, valamint fejezze ki sajnálkozását a történtek miatt.
A per előzménye, hogy Orbán Viktor 1999. június 2-án a Kossuth rádió reggeli műsorában a megfigyelési üggyel összefüggő dokumentumoknak a Kriminális című hetilapban történt publikálása kapcsán egyértelműen Juszt Lászlóra célozva úgy fogalmazott: "nyilvánvalóan törvénysértést követett el".
Az úgynevezett megfigyelési ügy 1998 nyarán pattant ki azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként bejelentette: az előző kormány időszakában közpénzen ellenzéki politikusokat figyeltettek. Orbán a perben kifogásolt, Juszt Lászlóval kapcsolatos nyilatkozatában utalt arra is, hogy szükséges az arra hivatott állami szervek eljárásának megindítása és a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazása.
Utóbb az ügyészség azt állapította meg, hogy Juszt László nem követett el sem államtitoksértést, sem más bűncselekményt publikációjával.
Az FB csütörtökön jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet és megállapította, hogy Orbán személyiségi jogi jogsértést követett el kifogásolt nyilatkozatával. Az FB szóbeli indoklásában rámutatott: Juszt László cselekménye sem Orbán Viktor nyilatkozatának időpontjában, sem később nem minősült bűncselekménynek. Így a volt miniszterelnök erre vonatkozó "nyilvánvalóan törvénysértést követett el" megfogalmazása valótlan tényállításnak minősül.
A Juszt László által indított perben a bíróságok megállapították: másodrendű alperesként jogsértést követett el a Szerda reggel - beszélgetések Orbán Viktor miniszterelnökkel című kötetet közreadó Püski Könyvkiadó is azzal, hogy a könyvben közzétette a kifogásolt rádióinterjút.
Az eljárásban az alperesek előadták többek között azt, hogy Juszt László az eset kapcsán úgy fogalmazott: vállalja akár az államtitoksértés vádját is. Ez azonban a felperes és a bíróság szerint sem úgy értendő, hogy beismerte volna: államtitoksértést követett el. Sokkal inkább úgy, hogy az újságíró vállalja a publikáció nyomán esetlegesen induló eljárásokat.
Az alperesek azt is felvetették, hogy a Juszt László által közölt dokumentumok az ügyészség korábbi határozatai szerint is államtitkot tartalmaznak, és csak azért nem állapítható meg az államtitoksértés bűncselekménye, mert az iratok minősítésekor eljárt illetékes formai hibát vétett. Vagyis az alperesi oldal szerint "potenciális" államtitkok kerültek nyilvánosságra a megfigyelési ügy kapcsán a Kriminális című újságban 1999-ben. Ezzel kapcsolatban a felperesi oldal közölte: a törvények nem ismerik a potenciális államtitok és a potenciális államtitoksértés fogalmát.