10 év után dönt az AB az eutanáziáról

Az Alkotmánybíróság az eutanáziával kapcsolatos indítvány ügyében április 28-án, hétfőn nyilvános határozathirdetést tart. Az indítványt még 1993-ban adta be Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd.

Tíz évvel ezelőtt fordult az Alkotmánybírósághoz Takács Albert alkotmányjogász - jelenleg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese - és Kmetty Ildikó ügyvéd azzal a beadvánnyal, hogy értelmezésük szerint az alkotmány lehetővé teszi az eutanáziát, vagyis a kilátástalan helyzetbe jutott és szenvedő élet megszakítását. Az alkotmány szerint ugyanis minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. A beadvány készítői szerint, ha az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog ellentétbe kerül egymással, ezt az ellentétet a mindenkit megillető erkölcsi önrendelkezés joga oldhatja fel, tehát ilyenkor az ember erkölcsi joga dönteni saját életéről. A beadványt készítők - szigorú feltételek mellett - engedélyeznék a passzív és az aktív eutanáziát is - vagyis a kezelések megvonását és azt is, ha a beteg halálát az orvos tevőlegesen idézi elő. Az Alkotmánybíróságtól azt kérik, hogy a bírák mondják ki: az alkotmány alapján az önrendelkezési jogból következik-e az, hogy a betegnek joga van eutanáziát kérni.

Az Alkotmánybíróságnak az MTI-hez szerdán eljuttatott tájékoztatása szerint a testület a 10 évvel ezelőtti beadvány ügyében április 28-án tart nyilvános határozathirdetést. A téma előadó bírója Németh János, az Alkotmánybíróság nyáron leköszönő elnöke. Az indítvánnyal először az Alkotmánybíróság akkori elnöke, Sólyom László foglalkozott, de alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig nem került napirendre az eutanázia ügye. A halálbüntetés eltörlése (1990) és az abortusz feltételeinek meghatározása (1998) után ez már a harmadik nagy horderejű határozat, amely az élethez való jog alkotmányos összefüggéseit vizsgálja.

Az egészségügyi törvény jelenleg lehetővé teszi a passzív eutanázia alkalmazását, gyakorlati alkalmazása azonban kérdéses. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet korábban érdeklődött erről a kórházakban, de sehol nem alkalmazták a törvény által előírt írásos nyilatkozatot a kezelés visszautasításáról, az ezt elbíráló háromtagú bizottságról pedig nem is hallottak.

A beadvány egyik készítője, Kmetty Ildikó védte a peres eljárás során azt az asszonyt, aki 1993-ban halálba segítette gyógyíthatatlan 11 éves kislányát. Binder Györgyit a bíróság elsőfokú döntésében emberölésért két év felfüggesztett börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1995-ben letöltendő börtönbüntetésre változtatta az ítéletet, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök azonban élt kegyelmi jogával, és négy év próbaidőre felfüggesztette a kétévi börtönbüntetés végrehajtását.

Takács Albert korábban az [origo]-nak elmondta: azt javasolják, hogy a büntető törvénykönyvben legyen külön tényállás az olyan esetekre, mint az asszonyé volt, aki halálba segítette gyermekét. Ebben az esetben ugyanis Takács szerint számos enyhítő körülmény van, mégis ugyanúgy gyilkosság volt ellene a vád, a javaslat szerint azonban ilyenkor enyhébb büntetés járna.