Bíróság elé áll a gyilkossággal vádolt S. Kitti

Csütörtökön kezdődik a nevelőapja megölésével vádolt fiatalkorú S. Kitti, valamint a bűnpártolással, fiatalkorú veszélyeztetésével vádolt édesanyja büntetőügyének tárgyalása Kaposváron. S. Kitti maximum öt év, anyja halmazati büntetésként akár hét és fél év szabadságvesztéssel sújtható. A Habeas Corpus jogvédő szervezet a vád elejtését kéri a legfőbb ügyésztől.

A tótújfalui gyilkosság kapcsán a vád elejtését kéri a Habeas Corpus Munkacsoport Polt Péter legfőbb ügyésznek címzett nyílt levelében. Álláspontjuk szerint az ügyben a vádlottak valójában családon belüli erőszak áldozatai, akik jogos védelmi helyzetben követték el tettüket. - Bűnt a hatóságok követtek el azáltal, hogy a családon belüli erőszakról hozzájuk érkező bejelentéseket sorozatosan figyelmen kívül hagyták. Bűnt a törvényhozás követett el azzal, hogy nem alkotott a családon belüli erőszak hatékony megakadályozását és megelőzését szolgáló törvényeket a szóban forgó ügy szeptemberi kirobbanása óta sem - áll a dokumentumban.

A Legfőbb Ügyészségen elmondták, hogy szerdán megérkezett hozzájuk a civil szervezet levele, mást nem közöltek.

A Habeas Corpus levele szerint a szokatlanul gyors eljárás ismét olyan ügyben folyik, ahol a vádlott a családon belüli erőszaknak nem az elkövetője, hanem az egyik áldozata. A fiatal lány azért kelt ugyanis önmaga védelmére, mert a "tétlenségükkel cinkos hatóságok" éveken keresztül engedték, hogy a férfi szexuálisan bántalmazza a gyermeket. Nem követte érdemi hatósági intézkedés a lány, a lány anyja és más ismerősök egyetlen bejelentését sem.

A Habeas Corpus jogsegélyszolgálatának tapasztalatai szerint tipikus jelenség, hogy a nők és lányok elleni erőszak esetén csak akkor folytatnak le érdemi hatósági eljárást, amikor az áldozatok visszatámadása vagy valamilyen véletlen folytán a férfi válik sértetté - olvasható a civil szervezet levelében. A munkacsoport jogi tankönyvekre hivatkozva kifejti: a jogos védelem azért nem büntetendő, mert amikor az állam nem gyakorolja azt a kötelességét, hogy a jogtalan támadással szemben megvédje a polgárt, az állam feljogosítja polgárát a támadás elhárítására. A 14 éves lány esetében pedig az állam éveken keresztül nem gyakorolta azt a kötelességét, hogy megvédje a gyermeket a bántalmazó férfitól.

A szervezet álláspontja szerint a 14 éves lányt az ellene folyó büntetőeljárással másodszor is megbüntetnék azután, hogy korábban évekig nem védték meg a nevelőapja által elkövetett erőszaktól. - Azt javasoljuk önnek, utasítsa az eljáró ügyészt, hogy ejtse a 14 éves lány és anyja ellen emelt vádat. Ezzel nem sérülne meg sem a büntetőeljárásról szóló törvénynek, sem más törvénynek egyetlen rendelkezése sem - olvasható a Habeas Corpus legfőbb ügyészhez címzett levelében.