Hetekig húzódik a döntés az iraki misszióról

Az ellenzéki képviselők ellenkezése miatt a parlament nem tűzte napirendjére az iraki békemisszióról szóló döntést. Az Országgyűlés azt sem fogadta el, hogy sürgősséggel tárgyalják meg az iraki szerepvállalás ügyét, és így akár hetekig is eltarthat, míg döntés születik. A Fidesz a háború hivatalos lezárásához, illetve a javaslat szövegében végrehajtott bizonyos változatásokhoz, az MDF pedig nemzetközi szervezettől érkezett felkéréshez köti a magyar katonák Irakba küldését. A kormányerők ugyanakkor egyértelműen kiállnak a küldetés mellett.

A parlament hétfőn szavazott a házszabálytól való eltérésről, amely lehetőséget adott volna arra, hogy már a hétfői ülésen foglalkozzanak az Irakba küldendő magyar alakulattal. Az Országgyűlés végül 194 igen és 166 nem szavazat mellett nem engedélyezte a házszabálytól való eltérést. (Ahhoz, hogy eltérjenek a szabálytól, a képviselők négyötödének igen szavazata kellett volna.) A szavazáson a Fidesz és az MDF képviselői voksoltak nemmel, a kormánypártok igennel szavaztak. Így az iraki békemisszióval legközelebb jövő hétfőn foglalkozhat a parlament.

Később az Országgyűlés azt sem fogadta el, hogy sürgősséggel tárgyalják meg az ügyet. Ez azt jelenti, hogy normál ügymenetben döntenek Magyarország iraki szerepvállalásáról, és így akár hetekig is eltarthat, amíg megszületik a határozat.

Az MDF nemzetközi felkérést vár

A Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója hétfői ülésén döntött úgy, nem támogatja a kormány azon törekvését, hogy még ezen a héten döntsenek az békefenntartó küldetésről. A párt frakcióvezetője a parlamentben napirend előtti felszólalásában közölte, hogy az MDF csak nemzetközi felkérés esetén támogatná az iraki magyar békemissziót.

A frakcióvezető szerint a párt döntésével arra vár, hogy ne csak Amerikától, hanem a nemzetközi szervezetektől is érkezzen felkérés Magyarországnak. A politikus közölte, hogy a béke megteremtésével helyre kell állítani a megbomlott nemzetközi egyensúlyt, mert a béke fenntartásában nemzetközi szervezeteknek is részt kell venniük.

A Fidesz változtatásokkal támogatná a javaslatot

A Fidesz szerint csak a háború hivatalos lezárása után lehet szó békefenntartásról Irakban. Mint Németh Zsolt frakcióvezető-helyettes hétfőn napirend előtti felszólalásában közölte, még nem egyértelmű, hogy véget ért a háború, hiszen a kérdésről jelenleg is vitáznak nemzetközi jogászok. A fideszes politikus szerint Irak ügyében a nemzetközi diplomácia rosszul vizsgázott, és megtört a nemzetközi szervezetek egysége. Németh Zsolt úgy vélte, hogy az egység újrateremtése kiemelt feladat.

Németh a szavazást követően azt mondta, hogy a Fidesz támogatja az iraki válság rendezésére irányuló stabilizációs törekvéseket, elviekben a békefenntartást is, ám a házszabálytól való eltérést nem. Szerinte a kormány által előterjesztett határozati javaslat jelen formájában nem elfogadható, de néhány módosítással a későbbiekben hajlandók lennének megszavazni.

Németh Zsolt szerint a jelenlegi javaslatban nem szerepel az, hogy békefenntartókat küldenénk Irakba, a szöveg csak általánosságban katonai alakulatok kiküldéséről szól. A Fidesz szerint az sem elfogadható, hogy felhatalmazást kér légtérhasználatra és katonai egységek szárazföldön történő átvonulására az ország területén. Szerinte ezzel a ponttal a kormány utólagosan próbálja legitimálni a légtérhasználattal kapcsolatban korábban hozott döntését. Németh szerint erre utal, hogy a javaslatban nem szerepel az, hogy miért szükséges ez a felhatalmazás. A frakcióvezető-helyettes úgy tudja, hogy az amerikai felkérésben nem is szerepelt erre vonatkozó kérés.

A Fidesz nehezményezi azt is, hogy a kormány javaslata általános felhatalmazást kér rendőri és humanitárius feladatokra, ám ezenfelül be kívánja biztosítani, hogy akár meg is változtathassa a kontingens szerepvállalását. A párt vitatja a javaslat azon pontját is, miszerint 2004 június 30-ig ad felhatalmazást a magyarok Irakban tartózkodására, holott a katonákat csak fél évre küldené ki.

Németh Zsolt közölte, hogy konzultáltak az ENSZ, a NATO és az Európai Parlament magas beosztású vezetőivel, és úgy tudják, hogy napokon belül közös álláspontot alakítanak ki a nemzetközi szervezetek Irakkal kapcsolatban. Szerinte célszerű lenne a magyar javaslattal megvárni a nemzetközi állásfoglalást.

A kormányerők gyors döntést szorgalmaztak

Kovács László külügyminiszter napirend előtt elmondta, hogy a legsürgősebb a térség demokráciájának helyreállítása. Úgy vélte, hogy miután nem nemzetközi összefogással indult a háború, ezért a nemzetközi szervezetek nem is indítanak békemissziót, ám az egyes országok külön-külön részt vesznek a béke megteremtésében.

A külügyminiszter szerint gyakorlatilag véget ért a katonai akció Irakban, melynek a lényege, hogy a Huszein-rendszer összeomlott, és a háború sokkal rövidebb ideig tartott, mint amire számítani lehetett, és sokkal kevesebb áldozattal járt, mint amivel járhatott volna. Kovács szerint megnyílt az út Irak demokratikus fejlődése előtt. A külügyminiszter úgy ítéli meg, hogy Magyarország végig eleget tett a háborúval kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinek.

Az MSZP parlamenti frakciója támogatja, hogy Magyarország küldjön nem harcoló katonai rendfenntartó alakulatot Irakba - közölte Juhász Gábor frakcióvezető-helyettes a képviselőcsoport hétfői ülését követően. Mint elmondta, a frakció erről akár a mai plenáris ülésen is hajlandó szavazni, de azt is elfogadják, ha csak a jövő hétfőn fogadja el az Országgyűlés a javaslatot.

Juhász Gábor szerint Magyarországnak a szomszédos országokhoz kell mérnie az iraki szerepvállalás mértékét, ezért 300 fős, nem harcoló katonai rendészeti alakulat kiküldését támogatják.

A magyar kormányhoz a múlt hét pénteken érkezett meg az iraki béke helyreállításában való részvételre vonatkozó hivatalos amerikai felkérés.