Tíz évvel ezelőtt fordult az Alkotmánybírósághoz Takács Albert alkotmányjogász - jelenleg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese - és Kmetty Ildikó ügyvéd azzal a beadvánnyal, hogy értelmezésük szerint az alkotmány lehetővé teszi az eutanáziát, vagyis a kilátástalan helyzetbe jutott és szenvedő élet megszakítását. Az alkotmány szerint ugyanis minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. A beadvány készítői szerint, ha az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog ellentétbe kerül egymással, ezt az ellentétet a mindenkit megillető erkölcsi önrendelkezés joga oldhatja fel, tehát ilyenkor az ember erkölcsi joga dönteni saját életéről. A beadványt készítők - szigorú feltételek mellett - engedélyeznék a passzív és az aktív eutanáziát is - vagyis a kezelések megvonását és azt is, ha a beteg halálát az orvos tevőlegesen idézi elő. Az Alkotmánybíróságtól azt kérik, hogy a bírák mondják ki: az alkotmány alapján az önrendelkezési jogból következik-e az, hogy a betegnek joga van eutanáziát kérni.
A beadvány készítői azt kérik az AB-től, hogy semmisítse meg az egészségügyi törvénynek az önrendelkezési jogot korlátozó paragrafusait, és állapítsa meg a mulasztásos alkotmánysértést azért, mert hiányzik a büntető törvénykönyvből a "méltányossági ölésnek" nevezett tényállás. A beadvány szerint az eutanázia esetei több csoportba oszthatók: lehet beszélni önrendelkezéses passzív eutanáziáról, ha a gyógyíthatatlan beteg úgy rendelkezik, hogy szenvedését közelgő halála előtt további orvosi kezeléssel ne hosszabbítsák meg. A beadványozók szerint ez összhangban áll a hatályos magyar alkotmánnyal. Az indítvány az eutanázia eseteinek egy másik csoportja kapcsán úgy fogalmaz: a beteg kifejezett rendelkezésének hiánya esetén is megengedhetőnek tartják a passzív eutanáziát, ha a közeli halállal viaskodó betegnek nem tulajdonítható olyan, az emberi méltóság körében értelmezhető érdek, amely életének fenntartása mellett szólna. A kérelmezők szerint egy harmadik eset, a gyógyíthatatlan beteg kifejezett rendelkezésén alapuló aktív eutanázia is összeegyeztethető a hatályos magyar alkotmánnyal.
Az indítvány szerint szükséges, hogy a nem önrendelkezéses aktív halálba segítés bizonyos eseteit a büntető törvénykönyv módosításával, enyhébb szankciókkal sújtott, privilegizált tényállásként elkülönítse a törvényhozó az emberölésre vonatkozó paragrafustól. Ez az új tényállás arra az esetre vonatkozna, ha valaki a gyógyíthatatlan és szenvedő beteget annak kifejezett akarata hiányában, méltányolható szánalomból segíti halálba.