Atomerőmű: személyi mulasztás történt Pakson

Veszélyt nem, de súlyos presztízsveszteséget jelentenek az atomiparnak a paksi atomerőműben történt üzemzavarok - mondta Jéki László fizikus, a Központi Fizikai Kutató Intézet főmunkatársa az [origo]-nak, aki bírálta az eseményekről adott paksi tájékoztatásokat. Mindenesetre mind a gázképződés, mind az esemény utáni több napos hallgatás miatt vizsgálatokat indítottak, hogy felelősségre vonhassák az esetleges mulasztókat. A belső vizsgálat szerint személyi mulasztás történt.

Egy hónapon belül két üzemzavar történt a paksi atomerőműnél: az elsőnél radiokatív gáz szivárgott a reaktor mellőli tisztítórendszerből, a másodiknál, május 3-án pedig abból a medencéből észleltek gázképződést, ahol a sérült fűtőelemet tárolták. Abban a szakértők is egyetértenek, hogy ezek az események nem jelentenek semmilyen veszélyt, mégis rendkívül károsnak találják azt a hatást, amelyet ezek a rendellenességek okoznak az atomenergia társadalmi megítélésében, és ebben nagy szerepet játszanak az atomerőmű késedelmes tájékoztatásai.

Úgy látszik, nem gondolt bele az atomerőmű vezetése, hogy a közvélemény atomügyben a legkisebb eseményre is érzékeny - vélte Jéki László, a Központi Fizikai Kutató Intézet főmunkatársa, aki szerint ezek az anomáliák nem kedveznek az atomenergiával szembeni közhangulatnak. Ez pedig azért sem jó, mert 3-5 éven belül dönteni kell arról, hogy az erőmű következő évtizedben lejáró üzemelési idejét meghosszabbítják-e, vagy más módon termelik meg az ország energiaigényét kielégítő áramot. Az emberekben pedig az ötvenes évektől irracionális félelem él az atomenergia iránt, amit a csernobili katasztrófa csak tovább fokozott. Pakson azonban a csernobilihez hasonló eset soha nem történhet meg, még a legrosszindulatúbb vagy hozzá nem értő személyzet esetén sem - jelentette ki a fizikus, aki szerint gyorsabb, részletesebb és a laikusok számára megfoghatóbb és sokszínűbb információkat kellett volna nyújtania a paksi erőműnek.

Vizsgálják, mégpedig a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, hogy a paksi atomerőmű teljes mértékben eleget tett-e a jogszabályokban előírt tájékoztatási kötelezettségének a május 3-án történt gázképződéssel kapcsolatban, mivel a rendellenességre több nappal később hozták nyilvánosságra. A kormány is csak szerdán értesült az esetről. Meglesznek a következményei, ha kiderül, hogy hiba történt - figyelmezetett Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Az Országos Atomenergia Hivatal is vizsgálja az esetet.

Az üzemzavarokat vagy a rossz technológia, vagy emberi mulasztás okozhatta - mondta Jéki László, aki hozzátette: hetekig kell még vizsgálni, hogy hol lehetett a hiba. Az atomerőműnél nagyon bonyolult és szigorú döntésmechanizmus szabályozza a munkatársak cselekedeteit, akiknek az önálló döntési szabadságuk ezért csekély.

A május 3-án történt gázszivárgás semmilyen veszélyt nem okozott, a sugárterhelés a természetes háttérsugárzás mértékét sem érte el, és egyik üzemzavar sem a reaktorban történt, továbbá nem állt fent a láncreakció veszélye sem. Problémát okozhat azonban a későbbiekben a fűtőelemeknek végső elhelyezése. A megsérült fűtőelemet - az elhasznált fűtőelemekhez hasonlóan - legalább öt évig egy medencében tárolják. Azonban pár éve már az oroszok nem veszik át a fűtőelemeket, így eltemetésükről nekünk kell gondoskodni - mondta Jéki László, aki szerint a paksi üzemzavar után nehezebb lesz meggyőzni az érintett lakosságot, hogy a közelükben biztonságosan elhelyezhetőek az üvegtömbökké átalakított fűtőelemek.