Tizenkét felekezetet érintett az egyházi ingatlanok tulajdonrendezéséről szóló, 1991-ben elfogadott törvény, amelynek alapján a vallási közösségek visszaigényelhetik a Rákosi-korszakban államosított épületeiket. Az igények több mint fele a katolikus egyházhoz, harmada a reformátusokhoz, nyolc százaléka az evangélikusokhoz, négy százaléka a zsidó hitközségekhez, egy-két százalék pedig kisebb egyházakhoz kötődött.
A jogszabály nem teszi lehetővé, hogy az egyházak eladják a visszakapott ingatlanokat, és a törvény a pénzbeli kártalanítást is csak kivételes lehetőségként említette. Az ingatlanrendezési elképzelések a Horn-kabinet idején annyiban módosultak, hogy az egyházak választhattak: természetben kérik az adott épületet, vagy járadék fejében lemondanak annak tulajdonjogáról.
Az egyházak 1800 - összesen 67,5 milliárd forint értékű - ingatlan tulajdonjogáról mondtak le, ellentételezésként évente mintegy ötmilliárd forint járadékot kapnak a költségvetéstől - mondta a Népszabadságnak Fedor Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal egyházügyi titkárságának főosztályvezetője. Mintegy 1600 épületet az egyházak - 57,2 milliárd forint értékben - az elmúlt években természetben vagy kártalanítás formájában megkaptak. Még további 1200 volt egyházi épület tulajdonjoga vár rendezésre. A főosztályvezető becslései szerint ezek értéke 50-60 milliárd forint között mozog. A kártalanításnak 2011-ig kell véget érnie.