A kormány kivizsgálja a sterilizálást

Egy szabolcsi roma nőt a sterilizációra vonatkozó szabályok betartása nélkül sterilizáltak orvosai - állítja a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda. Az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) márciusban készített felmérése szerint több ilyen eset is van. Az ERRC által megkérdezett 44 roma asszony közül kilencet sterilizáltak orvosaik, közülük négyet nem a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodához is több hasonló panasz érkezett. A kormány szerdai ülése után bejelentették: az érintett miniszterek kivizsgálják az eseteket.

Kivizsgálják az érintett miniszterek azokat az elmúlt napokban megjelent ajtóinformációkat, amelyek romák hátrányos megkülönböztetéséről szólnak - közölte a kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón. Gál J. Zoltán elmondta, hogy az ügyeket Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter vetette fel a kormányülésen. A lapokban megjelent, roma nők állítólagos sterilizációjával kapcsolatos hírek kapcsán kijelentette: ezt a kormány mélységesen felháborítónak tartja. Az ilyen jelenségeket nem fogjuk tűrni - fogalmazott Gál. A kormányszóvivő elmondta, hogy az egészségügyi tárca vezetője igazoló jelentést kért, Lévai Katalin pedig a helyszínen fog tájékozódni az esetekről.

Az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) márciusban készített egy felmérést roma asszonyok között, melyből kiderült: több cigányasszonyt jogszabálysértő módon sterilizáltak orvosaik. A megkérdezett 44 asszonyból 9-nél végeztek meddővé tételt, négy esetben úgy, hogy nem adtak megfelelő felvilágosítást a műtét következményeiről. Az ERRC és a Nemzetközi Helsinki Bizottság közleményében teljes körű nyomozást kért az ügyben a magyar hatóságoktól.

Több hasonló panasz érkezett a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodához (NEKI) is. Egy esetben a NEKI bírósági eljárást is indított. Egy szabolcsi roma nőt ugyanis szintén úgy tettek meddővé orvosai, hogy nem tartották be az erre vonatkozó jogszabályokat. A terhes asszonyt azért kellett kórházba szállítani, mert komplikációk léptek fel. Az asszonynál császármetszést kellett végezni, gyermekét azonban így sem tudták megmenteni az orvosok. A szülészeti beavatkozást követően sterilizálták az asszonyt, annak ellenére, hogy a művi meddővé tételről szóló jogszabály szigorú feltételeket ír elő ehhez a beavatkozáshoz.

Az asszony a NEKI segítségével bírósághoz fordult a beavatkozás miatt, a Szabolcs Megyei Bíróság azonban elutasította keresetét, annak ellenére, hogy megállapították, nem tájékoztatták megfelelően az asszonyt a műtét következményeiről. Az orvosok azt állították, hogy a beavatkozás előtt mindent próbáltak elmagyarázni a vetélése után rossz állapotban lévő betegnek. A roma asszony védelmét ellátó NEKI munkatársai szerint azonban ez nem így történt.

Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos az [origo]-nak elmondta: roma nők sterilizálásával kapcsolatos ügyben eddig nem érkezett megkeresés hivatalához. Úgy vélte, hogy az ERRC tanulmánya alapján nem lehet vizsgálatot indítani, mivel sem személy-, sem helynevek nem szerepelnek benne, így nehéz utánajárni az ügynek. Kérdésünkre, hogy a NEKI által képviselt roma asszony ügyében kíván-e vizsgálódni, kijelentette: az ügy nem hozzá tartozik, mivel, ha az orvosi eljárás során megsértették a sterilizációra vonatkozó jogszabályt, akkor az bűncselekmény, és az ügyészség hatáskörébe tartozik. Az ügyészségnél viszont csak a sértett, vagy a jogi képviseletét ellátó NEKI tehet panaszt.

Kaltenbach elmondta ugyanakkor, hogy régóta tervezik az egészségügy átvizsgálását, hogy kiderüljön, milyen mértékű a diszkrimináció a szektorban. A biztos szerint ez a vizsgálat azért nem valósult meg mostanáig, mert az egészségügy nagyon zárt világ, nehéz bármilyen belső ellenőrzést tartani. Az eddigi felmérések ugyanakkor azt igazolják, hogy az egészségügyi diszkrimináció nem ritka, a nagy látencia miatt azonban nehéz az ilyen eseteket kivizsgálni, bizonyítani - vélekedett Kaltenbach.

Lévai Katalin tárca nélküli esélyegyenlőségi miniszter felháborítonak nevezte a roma nők elkülönítését és akaratuk ellenére történő sterilizációjukat is. Lévai az [origo]-nak kijelentette: a jövőben minden olyan esettel kapcsolatban felszólal, ahol megkülönböztetés ér valakit, és megteszi a megfelelő intézkedéseket is. Mivel az egészségügy zárt rendszer, biztos lesz ellenállás a mostani vizsgálat miatt - mondta. Úgy vélte, hogy az ilyen esetek kivizsgálásában sokat segítene, ha elkészülne az antidiszkriminációs törvény, mivel a jogszabály a tervek szerint bevezeti majd a fordított bizonyítást, amelynek a lényege, hogy nem a diszkriminációt elszenvedő személynek kell bizonyítani a megkülönböztetés tényét, hanem annak kell igazolni ártatlanságát, akit kirekesztéssel vádolnak.

Lévai elmondta azt is, hogy tervezi a teljes egészségügy vizsgálatát is. A tervek szerint azonban nem csak a romák kirekesztését vizsgálják majd. A miniszter szerint ugyanis nem csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó nők, hanem a legtöbb szülő nő jogai sérülnek a kórházakban.

Bodrogi Bea, a NEKI munkatársa az [origo]-nak elmondta: a szabolcsi eset ugyan extrém a körülmények miatt, de az orvosok sokszor nem tartják be a sterilizációra vonatkozó szigorú szabályokat, mivel a legtöbb orvos nincs tisztában a jogszabállyal. A meddőséget okozó beavatkozást ugyanis csak a beteg kérésére lehet elvégezni, orvosi ajánlásra. A beavatkozás elvégzése előtt tájékoztatni kell a sterilizációt kérő nőt és élettársát is egyéb fogamzásgátló módszerekről, illetve a beavatkozás következményeiről. Bár a sterilizációt műtéti úton az esetek egy részében vissza lehet fordítani, ezt a beavatkozást nem támogatja a társadalombiztosítás.

Bodrogi szerint az orvosok a legtöbb esetben nem adnak kellő felvilágosítást a betegnek. Ráadásul gyakran nem tartják be a törvény által megszabott időkeretet sem. A beavatkozásra vonatkozó kérelem benyújtása után ugyanis legalább 3 hónapnak kell eltelni a műtét elvégzéséig, amit a beteg akár az utolsó pillanatban is leállíthat. Hárm hónapnál hamarabb csak akkor lehet elvégezni a beavatkozást, ha a betegen más komoly nőgyógyászati műtétet végeznek, hogy ne kelljen több drasztikus beavatkozást végezni rövid időn belül. A többi törvényi feltételt azonban ilyen esetben is teljesíteni kell.

Bodrogi azt is elmondta, hogy több hasonló panasz érkezett már a NEKI-hez. Ezek jogosságát azonban most vizsgálják és csak a legindokoltabb esetben indítanak bírósági eljárást.

Már a Világbank egy 1999-es jelentésében is említést tesznek vitatott sterilizációs esetekről. A jelentés biztos forrásra hivatkozva azt írja, hogy egy, romák által sűrűn lakott megyében a szülészeteken a roma nők tudta nélkül végeznek gyógyászati beavatkozásokat: szülés után spirált helyeznek el, sterilizálnak. A dokumentum szerint mindez arra való hivatkozással történik, hogy csak segíteni kívánnak a családtervezésre képtelen cigányokon.