Jó pénzért perelik a tévéket a foglárok

Arcuk engedély nélküli bemutatása miatt egyre több pert indítanak a büntetés-végrehajtásban dolgozók a tévék ellen. Az egy-egy tárgyalásról szóló tudósításokban engedélyük nélkül felismerhető vált börtönőrök akár félmillió forint kártérítést is követelnek. A tévések szerint iparággá vált a foglárok személyiségjogi védelme - írja a Magyar Hírlap.

Egyre többször perlik be a televíziókat személyhez fűződő jogok megsértése miatt a büntetés-végrehajtásban dolgozók. Az ok, hogy előfordul, a tévében felismerhetőek az arcuk kitakarását kérő foglárok. A közelmúltban többször is kártérítési per indult egyes tévék ellen, mert a különböző bírósági eljárásokról szóló tudósításokban engedélyük nélkül volt látható az elítéltek kísérőinek arca. A tévék vezetői szerint iparággá vált a börtönőrök személyiségjogi védelme - írja a Magyar Hírlap.

A lap szerint a felperesek gyakran több százezer forintnyi nem vagyoni kártérítést követelnek a jogsértés megállapításán túl. Ezt a bíróságok általában megítélik. A felperesek fő érve, hogy az őr ilyenkor nem közszereplő, és nem lehet nyilvánosságra hozni a róla készült felvételt hozzájárulása nélkül.

Ilyen ügyben 1997-ben született precedens értékű ítélet hét börtönőr (Magda Marinko őrei) ügyében, első és másodfokon is. Az őrök 1995-ben azért perelték be a Magyar Televíziót, mert beleegyezésük nélkül mutatták be arcukat a tárgyalásról szóló riportokban. A televíziós társaságok azóta igyekeznek peren kívül megegyezni. A követelt összeg általában 100-500 ezer forint között mozog, de peren kívüli egyezséggel 50-220 ezerrel megúszhatják a tévések.

Az esetek többségében ugyanazok az ügyvédi irodák képviselik az őröket. Előfordult, hogy ugyanazért a felvételért kétszer kellett fizetni. A Duna Televízió 1999. június 22-i Virradóra című műsorában látható két Bács-Kiskun megyei börtönőrnek 100-100 ezer forint kártérítést fizettek ki.

Két évvel később ismét leadta a riportot a tévé, ekkor már 200-200 ezer forintban állapodott meg a tévével az őrök képviselője. Idén januárban egy hasonló ügyben a Pesti Kerületi Bíróság megállapította ugyan a jogsértést, kártérítést azonban nem ítélt meg. A bíróság azzal az indokkal utasította el nem vagyoni kártérítési igényüket, hogy a személyhez fűződő jog megsértése még nem von maga után automatikusan kártérítést. A Magyar Hírlap információi szerint az MTV ezért újabban inkább vállalja majd a pereket az egyezkedés helyett.

A büntetés-végrehajtási szakszervezet elnöke, Hegyes Attila elismerte, hogy kollégái hasznot remélnek. A szakszervezeti vezetők is próbálták már meggyőzni az őröket arról, ne akarjanak anyagi tőkét kovácsolni az ilyen ügyekből. A Duna Televíziónak öt ilyen ügye volt tavaly, minden esetben megegyeztek, és 50-220 ezer forint közötti összegeket fizettek - írja a Magyar Hírlap.