Az OAH pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint az április 10-i paksi súlyos üzemzavar egyik oka, hogy a tisztítótartályt rosszul tervezték meg a Framatome ANP német-francia cég szakemberei: a kiömlőcsonk ugyanis a tartály alján található. A hivatal szerint minden problémát megakadályozhatott volna, ha a belső tartály kivezetése felül helyezkedik el.
Emellett az OAH megállapítja azt is, hogy a tervezők nem végeztek termohidraulikai elemzést, csak a tisztítási folyamattal foglalkoztak, a hűtésre nem fordítottak figyelmet. Megállapítják, hogy a sérülést szenvedett fűtőelemből távozó radioaktivitás mért értékéből az elemzés hibás algoritmus alapján következtet a sérült fűtőelemek számára és így rosszul mérték fel a helyzet súlyosságát is, ugyanis komolyabb volt a probléma, mint hitték. A tervezési és konstrukciós hiba mellett hiányosságokat állapítottak meg az üzemeltetés során is. A tervezési, műszaki és ellenőrzési hibák mellett hozzájárultak az üzemzavarhoz a biztonsági kultúra hiányosságai is: túlzottan előtérbe helyezték a termelékenységet a biztonsággal szemben, ami egy atomerőműben megengedhetetlen.
Kifogásolták az erőmű döntéshozatali mechanizmusát is a hivatal szakértői. Úgy vélték, hogy túlzottan magabiztosan jártak el a paksi vezetők, ugyanakkor formálisan kollektív döntéseket hoztak, ami tompította a személyi felelőssséget, ráadásul így lassabb, nehézkesebb is volt a döntés. A hivatal vizsgálata megjegyzi azt is, hogy az erőmű jelentéséből hiányzik az önkritikus hangvétel és nem foglalkozik a személyi felelősséggel sem.
Az OAH megállapította azt is, hogy az üzemzavar során elhanyagolhatóan kicsi sugárterhelés érte a lakosságot, és azt is, hogy a sérült fűtőelemeket tartalmazó tartály biztonságos hűtése megoldott.
Az erőmű vezetői érdemben nem reagáltak az atomenergia hivatal bírálatára. Hertzmann Albert, az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese a pénteken kora délelőtt nyilvánosságra hozott jelentéssel kapcsolatban kora délután csak annyit mondott, hogy bár az atomerőmű megkapta a dokumentumot, ő személy szerint nem ismeri annak tartalmát.
Tagadta ugyanakkor az OAH több állításának megalapozottságát, többek között azt, hogy a termelési szempontok megelőzték volna a biztonsági szempontokat. Emellett azt is tagadta Hertzmann, hogy az atomenergia hivatal többször, írásban is figyelmeztette volna arra az erőmű vezetőit, hogy figyeljenek oda jobban a biztonságra. Azt elismerte ugyanakkor, hogy az OAH által is bírált döntési mechanizmus felülvizsgálata már megkezdődött.
A szaktárcánál arról egyelőre nem született döntés, hogy milyen következményei lesznek a jelentésnek a Paksi Atomerőműre nézve. A Gazdasági- és Közlekedési Minisztériumban az [origo] megkeresésére annyit közöltek, hogy Csillag István miniszter vasárnap személyesen tájékozódik az erőműben a kialakult helyzetről és valószínűleg akkor értékeli az OAH-jelentést.