Tizenhatan jelentek meg a tizenkilenc vádlott közül a kilencvenes évek egyik legnagyobb magyarországi olajügyének első tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon. Az Energol-ügy másodrendű vádlottja a tárgyalásra utazva rosszul lett, ő ezért nem jelent meg. A kilencedrendű vádlott előzetes értesítés nélkül nem jelent meg, őt ezért rendőri segítséggel állítják elő a következő tárgyalásra. A harmadik hiányzó a tizenharmadrendű vádlott, akit a rendőrségnek nem sikerült felkutatnia az eljárás során.
A bíró a tárgyalás elején figyelmeztette a vádlottakat, hogy álljanak el rosszhiszemű, perelhúzónak tekinthető magatartásuktól. A bíróság ilyennek értékelte azt, hogy a vádiratok kézbesítésekor több vádlott nem vette át a küldeményt. Másokhoz azért nem jutottak el az iratok, mert nem jelentették be lakcímváltozásukat. Ugyancsak rosszhiszemű magatartásként értékelte a bíróság, hogy több vádlott az első tárgyalást megelőző napokban vonta vissza védőügyvédjeinek megbízását.
Közel hétmilliárd forintnyi adót nem fizettek meg
Az ügyész a vádirat ismertetésekor közölte, hogy adócsalás bűntettével, illetve vétségével, közokirat-hamisítással, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel, valamint rossz minőségű termék forgalomba hozatalával vádolják a tizenkilenc vádlottat. A vádlottak a hatóságok szerint több tízmillió liter rossz minőségű, vagy jó, de kétséges eredetű gázolajat hoztak forgalomba a közterhek megfizetése nélkül. Felbujtóként a korábbi bevételeiket az olajüzletben gyarapítani kívánó befektetőket vádolta meg az ügyészség, tettesként pedig a végrehajtókat. Az eljárás adatai szerint egy ügyvéd is kivette a részét az illegális olajkereskedelemben szerződések készítésével. Az Energol-ügyben érintettek közül többen is összeütközésbe kerültek a törvénnyel más cselekmények kapcsán is.
A vádirat szerint a vádlottak összesen öt cég, az A and C Kft., a Monon Kft., a D and T Rt., a Jonata Bt. és az Energol Rt. keretein belül végzett a fiktív, illetve valós olajforgalmazás során a jogszabályokban előírt adókat nem fizették meg. Így több mint 6,8 milliárd forintnyi kárt okoztak az államnak. Több vádlottnál találtak hamis okiratokat - útlevelet, jogosítványt, személyi igazolványt - a házkutatásokkor, egy vádlottnál lőfegyvert, egynél pedig lőszereket foglaltak le.
"Soha egy csepp olajat nem láttam"
Csütörtökön az elsőrendű vádlottat hallgatta meg a bíróság. S. Roland nem kívánt vallomást tenni és a kérdésekre válaszolni, így korábbi nyomozati vallomásait ismertette a bíró. E szerint a vendéglátóipari szakközépiskolát végzett férfi 1996-ban vette meg az A and C Kft.-t egy szegedi ügyvédi iroda segítségével, miután azzal kereste meg egyik ismerősét (a harmadrendű vádlottat), hogy "olajos" céget szeretne alapítani.
Az A and C Kft. végül úgy került a tulajdonába, hogy nem kellet érte fizetnie. A cégnek fiktív vásárlások és bérlések útján biztosították a feltételeket, hogy megkapja a jövedéki engedélyt olajtermékek forgalmazásához. Ezeket az ügyvédi iroda intézte.
A vádlott állítása szerint a cég irányítását ismerősei útján igen hamar egy a negyed-, ötöd-, hatod- és hetedrendű vádlottakból álló kör (a Conti Car-osok) ragadta magához. Neki mint a kft. ügyvezetőjének semmi dolga nem volt, csak a társasággal történt harmadik találkozáson aláírni és lepecsételni körülbelül 15 számlatömböt, majd különböző bankoknál bankszámlát nyitni. A bankszámlákra pénzt kellett betennie, onnan kivennie, illetve átutaltania, ekkor mindig volt vele valaki az említett körből, és ő adta neki, illetve vette át tőle az esetenként sok millió forintot.
S. Roland állítása szerint a férfiak megfenyegették őt, hogy megölik, és családja sem lesz biztonságban, ha beszél a dologról. Mint közölte, elsősorban félelemből teljesítette a céget gyakorlatilag irányító személyek utasításait, ellenszolgáltatásként alkalmanként 5-10 ezer, összesen körülbelül 100 ezer forintot kapott, és azt az ígéretet, hogy egyszer ő is megkapja a pénzét.
S. Roland a nyomozás során többször is állította, ő soha egy csepp olajat nem látott, a cég ügyeibe nem volt betekintése, nem tudta, milyen pénzek, mikor, honnan érkeztek a cég számláira. Neki csak aláírnia kellett, illetve a banki ügyeket intézni, utóbbiakat mindig a cég egyik gyakorlati irányítójával, és általában kopasz, kigyúrt testőrökkel együtt.
A vádlottak között van egy volt BM-alkalmazott is
A további vádlottak között vannak az Energol Rt. és a bűnügyi hírekben szintén gyakran szereplő Conti Car köréhez tartozó személyek, illetve több más vállalkozás egykori vezetői, továbbá egy volt belügyminisztériumi vezető. Csikós József tizenhatodrendű vádlott, az Energol Rt. egykori vezérigazgatója a rendszerváltozásig az MSZMP KB apparátusában dolgozott, majd pedig ezredesi rendfokozattal a BM adatfeldolgozó hivatalának munkáját irányította egészen nyugdíjazásáig. A vádlottak az eljárás során javarészt tagadták bűnösségüket.
A büntetőeljárás hét éve tart, ez alatt többször is pótnyomozásra utasították a rendőrséget. A nyílt nyomozást 1996 decemberében rendelte el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség büntetőfeljelentése alapján, rossz minőségű termék forgalomba hozatalának alapos gyanúja miatt.
Az eljárás kezdeti szakaszában a nyomozók még az olajügyek és a fővárosi robbantásos bűncselekmények közti összefüggés lehetőségét is vizsgálták, ám ebben az irányban eredménytelen maradt az adatgyűjtés.
A büntetőperben várhatóan mintegy 80 tanút és tucatnyi szakértőt hallgat meg a bíróság, amely július 15-ig 11 tárgyalást tűzött ki az ügyben. A tárgyalás ugyanakkor várhatóan a nyári ítélkezési szünet után ősszel is folytatódik majd.