Bár egyelőre továbbra sincs engedély a magániskola elindítására, az ősztől kezdődő tanévre már kettőszázöt diák iratkozott be a tandíjas iskolába, ebből Dankó elmondása szerint 29 roma gyermek, ezért a községvezető nem érti a szegregációs vádakat. "Ha nem indítjuk el az alapítványi iskolát, akkor jövőre kétszázötven tanköteles gyereket hordanak el szüleik a községből másik iskolába. Az oktatási miniszternek vádaskodás helyett inkább azon kellene gondolkodnia, hogy hogyan oldja meg ezt a problémát" - tette hozzá Dankó István.
"Nem létező iskolába nem tudnak beiratkozni gyerekek" - közölte Magyar Bálint szakminiszter, aki a bíróság döntésével kapcsolatban közleményben tudatta: "az ítélet azt is jelzi, hogy rossz úton járnak azok, akik társadalmi problémákat kirekesztéssel próbálnak megoldani". A parlament hétfőn szavaz a kirekesztéssel szemben minden eddiginél határozottabban fellépő közoktatási törvény-módosításról, amely Magyar szerint új helyzetet teremt a jászladányi ügyben is.
"Nem hivatalosan az alapítványi iskola működik" - nyilatkozta a TV2 rejtett kamerás felvételén a jászladányi általános iskola egyik vezetője. Az önkormányzati tanintézménybe - mutatta be a kereskedelmi csatorna - az egyik bejáraton a roma tanulók, a másikon a nem roma gyerekek mehetnek be, az iskola épületének az egyik fele önkormányzati, a másik az "alapítványi iskola". Az önkormányzati osztályokban elvétve tanulnak nem roma gyerekek, míg a magániskolások között a roma diákok aránya nincs tíz százalék. A két iskolatípus tanulói külön ebédelnek, külön tornásznak és máskor használnak minden "közös" helyiséget.
Magyar Bálint az ominózus riportra utalva megjegyezte: úgy tűnik, mintha jelenleg is jogsértő gyakorlat érvényesülne a község iskolájában, ezért az ügy kivizsgálását kérve a közigazgatási hivatalhoz fordul.
Roma Sajtóközpont