Apadó Balaton: a halaknak jó, az úszóknak rossz

Az egyre apadó balatoni vízszint ellenére a szakemberek nem javasolják a mesterséges vízpótlást. Szerdán a Balaton vízállása 49 centiméter volt, ez azonban tovább csökkenhet: a száraz nyári melegben naponta akár egy centiméterrel is. A szerdai balatoni kormányülésen döntöttek arról, hogy "kutatásokat kezdenek az esetleges vízpótlás lehetőségeiről." A Balaton élővilágának az ökológusok szerint jót tesz, ha időnként alacsony a tó vízállása.

Először kotorni fognak, elsősorban a kikötőknél és a strandoknál, majd kutatásokba kezdenek a vízpótlás lehetőségeiről, a tervek október végére készülhetnek el -döntött a kormány szerdai ülésén, mely a Balatonról szólt. A programra 250 millió forintot szánnak. A környezetvédelmi miniszter, Persányi Miklós a mesterséges vízfeltöltésről megjegyezte, hogy "jelenlegi ismeretek szerint ilyen beavatkozást a természet- és környezetvédelmi szempontok nem indokolnak, mivel szakértők szerint nem aggasztó a jelenlegi alacsony vízszint, sőt ökológiai szempontból még előnyös is".

Az EU-ban nehéz lenne megindokolni a mesterséges vízpótlást

Semmi nem indokolja a Balaton mesterséges vízpótlását - mondta Ijjas István egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízépítési és vízgazdálkodási tanszékének vezetője, aki emlékeztetett arra, hogy a 70-es években szintén a mostanihoz hasonlóan alacsony volt a Balaton vízállása. Akkor is felmerült, és még tervek is készültek arról, hogy a Rábából, Drávából vagy esetleg a Dunából mesterséges csatorna segítségével töltsék fel a tavat. Most ezeket a terveket vették elő újra - mondta a szakember, aki szerint teljesen felesleges lehet 5-10 milliárd forintot kidobni az ablakon, mivel egy nedvesebb időszak feltöltheti a tó vízszintjét, a mostani alacsony vízállás pedig csak a balatoni vállalkozókat zavarhatja. Az EU-s normák szerint egy ilyen nagy vízrendezést igen alaposan meg kell indokolni, és nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni - emlékeztetett Ijjas István, aki szerint társadalmilag nem lenne igazságos, ha a sokmilliárdos beruházást tisztán az adófizetők pénzéből finanszíroznák. A vízszintingadozás egyébként az ökológusok szerint jót tesz a Balaton élővilágának, tehát nem olyan nagy probléma, ha időnként alacsonyabb, időnként pedig magasabb a tó vízállása - tette hozzá Ijjas István.

Még akár 4-5 ilyen száraz évet is kibír a tó

"Az a kérdés, hogy az elmúlt három évben tapasztalható rendkívüli szárazság kivételes és különleges esetnek tekinthető-e, vagy pedig egy új éghajlati egyensúllyal állunk szemben, és a továbbiakban is ez az időjárás lesz jellemző" - mondta Zágoni Miklós fizikus, aki évek óta kutatja a Balaton helyzetét. A klimatológia legnagyobb kérdése hasonló: az egyre szélsőségesebbé váló időjárás egy klímaváltozás kezdetének tekinthető-e, és ha igen, akkor miként módosulnak ezáltal a légköri és tengeri áramlások. Ezek a változtatások Magyarország éghajlatát is lényegesen módosíthatják: ha a jelenleg uralkodó északnyugati széljárás helyett a délnyugati lesz a domináns, akkor az ország klímája mediterrán jellegűvé válik, és fel kell készülni a tartósan aszályos időkre. "De az is lehet, hogy hűvösebbé és csapadékosabbá válik a klíma, és árvizekre kell felkészülni" - mondta Zágoni Miklós, aki szerint a Balaton akár még négy-öt, a mostanihoz hasonló aszályos évet is kibír, ezért az esetleges mesterséges vízpótlás egyelőre korai lenne. Sok más szakemberrel együtt azt vallja, hogy pusztán turisztikai célokat szolgál a feltöltés, más szempontok ugyanis (vízminőség, ökológia) ezt nem indokolják.

VITUKI: nem okozna károsodást a vízpótlás

A Balaton mesterséges vízpótlásának lehetőségeiről a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató (VITUKI) Rt. a Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából készített tanulmányt a tavalyi év végén. Ebben a hetvenes években kidolgozott megoldásokat vizsgálták meg újra. A dolgozat megállapítja, hogy a tó "mesterséges vízpótlása várhatóan nem okoz ökológiai károsodást és vízminőség romlást". A legoptimálisabb variáció a tanulmány szerint a Rábából történő vízutánpótlás, amelynek az egyik hátránya, hogy a folyó szabad vízkészlete korlátozott. Ez a megoldás mintegy 3,5 milliárd forintba kerülne, a rendszer működtetési költsége pedig évi mintegy 80 millió forint lenne - mondta Mayer István, a VITUKI vezérigazgató-helyettese. A tanulmányukban a megvizsgált módozatok közül még a Dráva-Mura vízrendszeréből történő vízátvezetést is figyelembe ajánlották, kiemelve, hogy kivitelezése lényegesen többe kerülne (10-15 milliárd forint), és az üzemeltetési költség is többszöröse lenne a rábainak.