Karatézz, hogy csökkenjen a bűnözés!

A falfirkálók házakat festenek, a betörő bocsánatot kér, a rendőrök kedvesebbek lesznek, javul a közvilágítás, a fiatalok nagy része sportol vagy szabadidős klubba jár, a bűnözés pedig csökken. Ez az alapgondolata az Igazságügyi Minisztériumban kidolgozott társadalmi bűnmegelőzési stratégiának. A készítők szerint attól, hogy több rendőr van az utcán, még nem csökken számottevően a bűnözés. Ezért a lakosság önvédelmi képességét és a bűnüldözés hatékonyságát kell javítani, illetve meg kell szüntetni a bűnözés társadalmi okait. Igaz, a stratégiából sem az nem derül ki egyértelműen, hogyan, sem az, hogy miből.

Az egyre durvuló és egyre gyakoribb bűnözés mellett a lakosság önvédelmi képessége nem javult az elmúlt években. Ezen próbál változtatni az Igazságügyi Minisztériumban (IM) kidolgozott bűnmegelőzési stratégia. A tervet készítő szakértők szerint a szigorú büntetésnél jóval hatékonyabban csökkenti a bűnözést a megelőzés. Ezért - mint az anyagban olvasható - elsősorban a bűnözés társadalmi, gazdasági okait kell felszámolni.

A stratégia szerint csökkentheti például a fiatalkorú bűnelkövetők számát, ha értelmes elfoglaltságot találnak a kallódó, veszélyeztetett gyerekek: sportolhatnak vagy szabadidőklubokba járhatnak. Kevesebb bűneset lesz, ha az elítélteket a börtönökben megfelelően felkészítik a társadalomba való visszatérésre. De csökkentheti a bűnözést az is, ha az elkövetőnek nem csak a bíróság által kiszabott büntetést kell letöltenie, hanem aktívan részt kell vennie az okozott károk helyreállításában is.

Hasonló programokkal több nyugat-európai országban és Amerikában is sikerrel alkalmaznak évek óta. A módszer azért került előtérbe, mert az elmúlt években a hagyományos bűnüldözés és igazságszolgáltatás már nem tudta megfelelően visszaszorítani a bűnözést. Felmérések szerint a bűnözés 1-2 százalékos csökkentéséhez negyedével kell növelni a börtönlakók számát. Az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás ráadásul arra nem is alkalmas igazán, hogy az emberek biztonságérzetét javítsa.

A most kidolgozott stratégia azonban kevés konkértumot tartalmaz. Alapgondolata, hogy ha javul a szociális ellátás, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkennek, fejlődik a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás, akkor visszaszorul a bűnözés. Az azonban nem derül ki, hogy milyen konkrét intézkedések segítik majd a bűnmegelőzést.

A készítők "az életminőséget javító közbiztonság megteremtését, a bűnözés csökkentését" jelölték meg a stratégia fő célkitűzéséül. A cél megvalósításához a közvetlen intézkedések mellett - ilyen például a börtönviszonyok javítása, a futballhuliganizmus elleni fellépés és a bűnelkövetés szempontjából kiemelt szórakozóhelyek bezárása - sok olyan intézkedést is tartalmaz a stratégia, amely csak közvetetten érinti a bűnözést, elsősorban annak szociális okait szünteti meg.

Ide tartoznak a munkanélküliség csökkentését, a hajléktalan családok elhelyezésének javítását vagy a munkanélküliek és a börtönlakók szakképzését, a társadalomba való visszatérését segítő intézkedések. A stratégia - amelyet a héten több parlamenti bizottság is megtárgyalt és általános vitára alkalmasnak talált - azonban arról nem szól, kiknek és milyen konkrét feladatokat kell végrehajtani, hogy sikeres legyen a bűnmegelőzés.

Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője szerint azonban ez nem is feladata a stratégiának. A konkrét intézkedéseket a stratégia elfogadása után kialakítandó cselekvési program tartalmazza majd - mondta Kerezsi az [origo]-nak. Az osztályvezető szerint nehéz konkrétabban meghatározni a bűnmegelőzéshez kapcsolódó intézkedéseket, mert az egy sokszereplős játszma, amely a társadalompolitika szinten minden területét érinti. Így - mint mondta - minden olyan intézkedés segíti a bűnmegelőzést, amely hozzájárul például a drogfogyasztás csökkentéséhez.

Kerezsi szerint a bűnmegelőzés nem megoldás mindenre, ugyanakkor egy fontos szempont, amely itthon eddig nem kapott elég hangsúlyt. "A hagyományos bűnözés - betörés, rablás, rongálás, zaklatás - teszi rosszkedvűvé teszi az embereket. Hiába várjuk, hogy erre a büntető-végrehajtás adjon hatékony választ" - mondta. Az osztályvezető - aki maga is részt vett a stratégia kidolgozásában - úgy vélte, a hagyomány bűnüldözés eredményei és az emberek biztonságérzete nagyon távol került egymástól mára, ezért kell az olyan intézkedésre helyezni a hangsúlyt, mint a bűnmegelőzési stratégia.

A stratégia központi eleme a közös felelősségvállalás. Az osztályvezető úgy vélte, hogy eddig nem kapott elég hangsúlyt a magyar büntetőjogban a büntetésnek az a része, amely szembesíti az elkövetőt tette súlyával, és amely az okozott kár helyreállítását szolgálja. A falfirkálók például házakat festhetnének, a rongálóknak helyre kellene állítani az okozott kárt. Ezen kívül kiemelt szerepet kapna az áldozatok szubjektív kárpótlása. Cseh és amerikai felmérések szerint a sértettek legfontosabb igénye, hogy az elkövető bocsánatot kérjen - mondta Kerezsi.

Nem csak a konkrét intézkedések, de a források is hiányoznak a stratégiából. A bűnmegelőzésre 500 millió forintot különít el az igazságügyi tárca. Ezt a pénzt az Országos Bűnmegelőzési Bizottság kapja majd. A jogászokból, kriminológusokból, polgármesterekből, minisztériumi képviselőkből és több más érintettből álló testület feladata az lesz, hogy koordinálja a társadalmi bűnmegelőzés legfontosabb feladatait.

Az osztályvezető szerint azonban ennél több pénzre nincs is szükség, nem kell külön a bűnmegelőzésre elkülöníteni forrásokat. Az osztályvezető úgy vélte, a drogprevencióra fordított minisztériumi pénzek például egyértelműen a bűnmegelőzést szolgálják, anélkül, hogy kifejezetten ilyen célra lenne elkülönítve.

Kerezsi úgy vélte, a bűnmegelőzés hosszú távú gondolkodás, amelynek a társadalmi eredményei csak 10-15 év múlva lesznek láthatóak. "Mivel a mostani generációknak nincs lehetőségük arra, hogy kivárják ezt az időt, többféle bűnmegelőzési eszközt építettek be a stratégiába. Gyors eredményt csak a bűnelkövetési alkalmak gyakoriságának csökkentése, az áldozattá válás megelőzése hozhat. Éppen ezért került be a stratégiába a lakosság önvédelmi képességeinek javítása" - vélekedett az osztályvezető.

A stratégia készítői szerint amíg a hosszú távú intézkedések beérnek, létre kell hozni helyi figyelőszolgálatokat (Szomszédok Egymásért Mozgalom), növelni kell az éjszakai közlekedési útvonalak és tömegközlekedési járatok biztonságát. Az áldozattá válás szempontjából veszélyeztetett fiataloknak pedig sportolási lehetőséget kell biztosítani, illetve népszerűsíteni kell körükben az önvédelmi sportokat.

Sáling Gergő