Soron kívüli ÁSZ-vizsgálat az Autópálya Kezelőnél

Soron kívül megvizsgálja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) gazdálkodását. A számvevőszék elnöke azután döntött így, hogy többen kértek soron kívüli vizsgálatot az ügyben. Az rt. vezetőjét korábban azért menesztették, mert - a hivatalos indoklás szerint - nem eléggé körültekintően járt el, amikor a K&H Equities brókercégnél fektette be az állami vállalat szabad pénzeszközeit, mintegy 13 milliárd forintot.

Soron kívül megvizsgálja az ÁSZ az Állami Autópálya Kezelő Rt. gazdálkodását. Kovács Árpád, a számvevőszék elnöke azután döntött így, hogy többek között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Tállai András, az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottsága fideszes elnöke és a miniszterelnök is azt kérte az elmúlt napokban, hogy a Pannonplast-ügy kapcsán soron kívül vizsgálja meg az ÁSZ az állami tulajdonban lévő szervek közpénzfelhasználását.

A számvevőszék elnöke július 2-án döntött arról, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál jelenleg folyamatban lévő átfogó ellenőrzését kiterjeszti az ÁAK-ra. Ennek keretében megvizsgálják az rt. pénzgazdálkodásának, befektetéseinek és az ezekre vonatkozó szabályozásoknak a betartását - közölte a számvevőszék.

"Vizsgálataink lefolytatásánál szem előtt tartjuk azt is, hogy azokon a területeken nem folytatunk ellenőrzéseket, ahol más állami szervek - rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok - információk alapján párhuzamosan vizsgálatot folytatnak" - olvasható a közleményben.

A közeljövőben a Pénzügyminisztériumot is ellenőrzik. Az átfogó vizsgálat arra is kiterjed a tervek szerint, hogy milyen körülmények eredményezték azt, hogy állami szervek az előzetes információk alapján átmenetileg jelentős szabad pénzeszközökkel rendelkezhetnek és azokat befektethetik.

Az ÁSZ közölte azt is, hogy már évekkel korábban, a Honvédelmi Minisztérium vizsgálatánál, a Lupis Brókerház befektetéseivel összefüggésben szembesült hasonló, akkor a költségvetési gazdálkodás körében felmerülő problémákkal. Ekkor megtiltották a központi költségvetési szervek számára, hogy átmenetileg szabad pénzeszközeiket befektetésekben forgassák.

A közlésben kitérnek arra: az ÁSZ 2002. évi tevékenységéről szóló, az Országgyűlés teljes egyetértésével elfogadott beszámolóban jelezték, hogy az államháztartás finanszírozásának modernizációja magával hozta, hogy mind több állami feladat, illetőleg közpénzfelhasználás lép ki az állami-költségvetési-intézményi keretből államháztartáson kívüli szervezetekhez.

"Ezzel összefüggésben a közpénzek felhasználásának egységes biztosítékrendszere, szorgalmazásunk ellenére, még nem alakult ki, az ezzel járó ellenőrzés-hatásköri és vizsgálatszervezési gondok tavaly markánsabbá váltak."

Az Állami Számvevőszék "változatlanul szorgalmazza az államháztartás szervezetei és az államháztartáson kívüli szervezetek, köztük magáncégek kapcsolatrendszerében kialakítandó általános garanciális feltételrendszer megvalósítását, és ellenőrzéseivel a közpénzek védelmét kívánja szolgálni" - írja közleményében az ÁSZ.

Az ÁSZ-vizsgálat előzménye, hogy Bitvai Miklós - az ÁAK Rt. az ügy miatt leváltott vezérigazgatója - cége átmenetileg szabad pénzeszközeit elhelyezte a brókercégnél. Egy belső vizsgálat szerint azonban Bitvai nem elég körültekintően járt el a döntése meghozatalakor, ugyanis a pénzösszeg folyamatos felhasználásának ellenőrizhetősége nem volt biztosítva. Ezáltal vált lehetővé, hogy a K&H Equities - egy belső vizsgálat szerint - a keretszerződés előírásait megszegve, az ÁAK Rt. tudta és előzetes jóváhagyása nélkül, a saját céljaira használta az állami pénzeket.