A közigazgatási államtitkári értekezlet - az MTI információi szerint - a kormány tárgyalására alkalmasnak tartotta a kulturális tárca által felkarolt ötletet, amelyet a kancelláriaminiszter is támogat. A javaslatot korábban már a fővárosi kulturális bizottság is elfogadta.
Az Időkerék ötlete a Chronos Alapítványtól származik. Az eredeti tervek szerint az ezredfordulón avatták volna fel a gigantikus homokórát, amelynek alapkövét 1999 decemberében le is rakták. Az Időkerék azonban mégsem készült el. A kormány jóváhagyása esetén Magyarország európai uniós csatlakozásának napján, 2004 május elsején indítanák útjára az Időkereket.
Az Időkerék a tervek szerint 8 méter átmérőjű, 2,5 méter széles, vörös gránitból, rozsdamentes acélból és golyóálló üvegből készülő, 7 tonna "homokot" magába foglaló, elforgatható, egészében 60 tonna súlyú műalkotás lesz. A hatalmas méretű Időkerékben a 4,5 köbméternyi, különlegesen kopásálló, tiszta és páramentes, mesterségesen előállított üveggranulátum pontosan egy év alatt pereg majd át az egyik tartályból a másikba. A kerék közepén kemény fémből készült mag található majd, és abban lesz az átfolyónyílás, valamint az azt szűkítő-tágító adagolószerkezet. A szabályozásra az évenkénti időjárási viszonyok változásai, illetőleg a szökőévek időeltérései miatt van szükség. A gigantikus homokóra elkészítése a tervek szerint körülbelül 340 millió forintba kerül. Az időkerék ötletének kitalálói a megvalósításhoz állami támogatásra számítanak.
Körmendy Ferenc, a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottságának SZDSZ-es elnöke az [origo]-nak elmondta: bár szükség van nagyobb népünnepélyekre, úgy véli, az idén túl sok nagyszabású esemény zsúfolódott össze, amik egyenként óriási összegekbe kerülnek. Példaként említette, hogy az augusztus 19-i örömkoncert 180 millió forintba, a 20-i események és a tervezett Időkerék pedig egyenként több mint 300 millióba kerülnek. "Az ilyen egyszeri események nem vezetnek tartós katarzishoz, másnap már szinte senki nem emlékezik rájuk" - vélte Körmendy. Ezért úgy gondolja, hogy az ilyen több milliós nagyságrendű tételek egy részét "hétköznapi, hosszabb távú kulturális célokra" - színházakra, könyvtárakra, múzeumokra - kellene fordítani. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyes ünnepekkel önmagában nincs problémája, csupán elgondolkodtató szerinte, hogy szükség van-e ennyire egymás után.