Vizsgálat indul a jászladányi iskola ügyében

Újabb vizsgálatot indít az Oktatási Minisztérium a jászladányi alapítványi iskola ügyében. Ezúttal a beiratkozások körülményeit ellenőrzik, miután a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet hivatalosan is tiltakozott a tárcánál: szerintük ismét meg akarják akadályozni a roma tanulókat, hogy az alapítványi iskolába járhassanak.

Mohácsi Viktória, az Oktatási Minisztérium romaügyi miniszteri biztosa közölte, hogy napokon belül vizsálatot indít a tárca a jászaldányi Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola ügyében, az át- és beiratokozásokkal kapcsolatban. A településen az önkormányzati általános iskola mellett működhet hamarosan az alapítványi iskola. Korábban a romákat és nem romákat külön osztályokban, egymástól elkülönítve oktatták. A helyi romák szerint azért alapították meg az új oktatási intézményt, hogy a nem romáknak legyen egy külön iskolájuk.

Az eljárás elején azt is ki kell deríteni, hogy egyáltalán vizsgálódhat-e a tárca, vagy a területileg illetékes közigazgatási hivatalnak kell-e döntenie a kérdésben - mondta Mohácsi.

Ezt követően azt kell tisztázni a hivataloknak, hogy jóhiszeműen járt-e el az oktatási intézmény, amikor nem hirdette meg a felvételit az alapítványi iskolába. Abba ugyanakkor sem a minisztérium, sem a közigazgatási hivatal nem szólhat bele, hogy egy alapítványi iskola kiket vesz fel.

Mohácsi Viktória az MTI kérdésére korábban azt mondta: az alapítványi iskolának jogában áll a hagyományos beiratkozást mellőzni s a korábban jelentkezőknek elsőbbséget biztosítani. "Jogorvoslati lehetőség ez ellen nincs" - tette hozzá.

A mostani vizsgálat hónapokig is elhúzódhat, így attól nem kell tartani, hogy az idei tanév sem kezdődhet el, mert visszavonják az iskola engedélyét. Egy évvel ezelőtt az oktatási tárca érvényes működési engedély hiányában elutasította az alapítvány OM-azonosító kérvényét, ezért az évnyitó után egy nappal be kellett zárni az iskolát, csak most szeptemberben kezdődhet meg a tanítás.

Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet vezetője azért kért vizsgálatot az ügyben, mert szerinte törvénysértően járt el az iskola vezetése a roma gyerekekkel kapcsolatban. Az alapítvány ugyanis csak augusztus 1-jétől kapott hivatalosan működési engedélyt. Amikor azonban elsején reggel nyolckor a roma tanulók szüleivel megpróbáltak beiratkozni, az iskola igazgatója azt közölte, már alig maradt betöltetlen hely, így mindenkit már nem tud felvenni.

Tóth Ibolya igazgató korábbi állítása szerint az iskola csak 250 gyerek oktatására kapott engedélyt, és egy tavasszal kiküldött kérdőív alapján már több mint 200 hely elkelt az iskolában, ahol hivatalos beiratkozást még nem tartottak.

Bár előzőleg 101 roma gyerek szülője jelezte írásban, hogy magániskolába járatná csemetéjét, pénteken mindössze öt jelentkezőlapot osztottak szét az iskola munkatársai. Kállai szerint nyilvánvaló diszkrimináció történt, ismét azt próbálják megakadályozni, hogy romák is tanulhassanak az alapítványi iskolában.

A sok vitát kiváltott iskolaügy előzménye, hogy Jászaldányban az önkormányzati általános iskola bérbe adott egy alapítványnak egy épületszárnyat, amelyben az alapítványi oktatási intézmény működhet. A lépés azonban azonnal nagy vitát váltott ki, mert a helyi romák szerint azért hozták létre az új iskolát, hogy elszigeteljék a romákat: az alapítványi iskolába gyakorlatilag csak a nem romák járhattak volna, az alacsonyabb színvonalú önkormányzati iskolába pedig a roma tanulók.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal 2002. augusztus 30-án azonban megsemmisítette Jászladány jegyzőjének határozatát, és visszavonta az oktatási intézmény működési engedélyét. Emellett az oktatási tárca érvényes működési engedély hiányában elutasította az alapítvány OM-azonosító kérvényét. Nem sokkal később azonban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség, majd a megyei bíróság is kimondta, hogy az önkormányzat törvényesen adta bérbe iskolája egy részét az alapítványnak.

Később viszont a Legfőbb Ügyészség úgy foglalt állást az ügyben, hogy nem hozhatott volna létre iskolát az alapítvány, mivel alapító okiratában nem jelölte meg célként iskola létrehozását. Emellett a Fővárosi Bíróság is elutasította a jászladányi alapítványi iskola keresetét az Oktatási Minisztérium ellen. Az ítélet kimondja, hogy az OM jogszerűen utasította el az iskola azonosító iránti kérelmét, a bíróság szerint ugyanis az iskolának akkor már nem volt működési engedélye. Az újabb ítélet szerint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal is jogszerűen járt el az alapítványi iskola kérelmének elutasításakor.

A helyi polgármester és a lakosság egy része is tiltakozott az OM döntése ellen, többször szerveztek utcai demonstárciót is. A helyi cigány önkormányzat ugyanakkor tavaly nyáron az iskola beindítása ellen érvelt, mert szerintük az alapítványi intézmény kirekesztő jellegű, és további hátrányt okoz azoknak a roma gyerekeknek, akiknek a szülei nem tudják megfizetni a havi háromezer forintos tandíjat. A települést annyira megosztotta a vita, hogy a 2002-es őszi önkormányzati választásokon nem roma jelöltek is indultak a cigány kisebbségi önkormányzati helyekért, és meg is nyerték a választást, így jelenleg nem roma származásúak kerültek többségbe a jászladányi cigány kisebbségi önkormányzatban, akik a polgármesterrel együtt már nem ellenzik az alapítványi iskola működését.