Sokasodó testületek a kormány körül

A Medgyessy-kormány alig több mint egyéves működése alatt számos valódi hatáskör nélküli, többnyire szimbolikus funkciójú, de neves szaktekintélyekből álló testületet hozott létre. Ezek a bizottságok javaslatokat dolgozhatnak ki, véleményezhetnek, tanácsot adhatnak, de döntési jogosítványaik nincsenek. Ennek megfelelően a nagy csinnadrattával beharangozott alakuló ülésük után nem sok figyelem irányul rájuk.

Versenyképességi tanács

Ez a napokban létrejött testület lehet a kivétel a főszabály alól a tanács vezetőjének reményei szerint. A gazdasági miniszter, Csillag István ugyanis azt nyilatkozta, hogy ez nem egy időnként összeülő, véleményező testület lesz, hanem operatív módon dönt majd konkrét gazdasági kérdésekben. A tervek szerint rendszeresen, kéthetente összeülő tanács felállítását a romló gazdasági helyzet és az országba irányuló évről évre csökkenő külföldi befektetések indokolták. A tanácsnak cégvezetők, üzletemberek, valamint a munkaügyi, az oktatási és a pénzügyminiszter is tagja.

Köztársasági etikai tanács

A volt legfőbb bíró, Solt Pál vezeti a testületet, amely Solt szavai szerint a közélet iránytűje, "olyan iránytű, amit mindenki a kezébe vehet, és bárhol jár, bármerre forgatja, mindig a helyes irányt mutatja". A tanács konkrét ügyekben nem foglal állást, feladata elsősorban a normateremtés, mégpedig nemcsak jogi, hanem etikai értelemben is. A kormányfői remények szerint a bizottság által megtisztul a közélet, "a politikusok pedig nem azért tartózkodnak majd a tisztességtelentől, mert félnek a szankcióktól, hanem azért, mert nem akarnak tisztességtelenek lenni". Az etikai tanácsnak jogi kiskapukra és jelenségekre kell rámutatnia, hogy a jogszerű, de etikátlan kategória minél szűkebb legyen.

A Medgyessy Péter miniszterelnök kezdeményezésére létrejött tanács tagjai neves jogászok és szakemberek, tagja többek között Gönczöl Katalin volt ombudsman, Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész és Hankiss Elemér szociológus. Az "etikai környezetvédők" májusi alakuló ülését nagy médiaérdeklődés kísérte, a folytatásról azonban nincsenek hírek.

Népesedési kormánybizottság

Ezt a bizottságot még az Orbán-kormány hozta létre, a Medgyessy-kabinet alakította újra. A cél a népességfogyás megállítása érdekében javaslatok kidolgozása. A bizottság feladata az év végéig egy úgynevezett népesedési program kidolgozása. Bár a demográfusok szerint a demográfiai folyamatokat a politika érdemben nem képes javítani, azért a szocialista kormány is próbálkozik ezzel. A negyedévente ülésező bizottság tárgyalta már például a Johan Béla egészségügyi programot, valamint az alakuló ülésen a miniszterelnök arról beszélt, hogy erősíteni kellene a "gyerekkultuszt" a népesedési mutatók javítása érdekében.

Ügynöktörvényt véleményező bizottság

A kormányfő neves szakértőket kért fel egy évvel ezelőtt, hogy véleményezzék a készülő ügynöktörvény-tervezeteket. Ez az ügynökbotrány kirobbantása után történt, amikor kiderült Medgyessy Péter III/II-es múltja. A bizottság indokoltnak tartotta az ügynöklista közzétételét, vagyis hogy a rendszerváltás utáni politikai szereplők esetleges érintettségére fény derüljön, mondván joguk van tudni az állampolgároknak, hogy kikre szavaztak. Érvelésük szerint 1990 előtt Magyarország nem volt jogállam, ezért a titkosszolgálatok működése sem lehetett jogállami, és egyes személyek titkosszolgálati múltját sem lehet arra való hivatkozással titokban tartani, hogy a szolgálatok tevékenysége "a jogállammal összeegyeztethető volt". A bizottság vezetője Sólyom László, az Alkotmánybíróság egykori elnöke, tagja többek között a volt adatvédelmi biztos, Majtényi László, Boross Péter exminiszterelnök és az Antall-kormány volt titokminisztere, Gálszécsy András.

Az ügynöktörvény végül nem született meg koalíciós nézeteltérés miatt (az MSZP ellenzéki segítséggel az SZDSZ számára elfogadhatatlan változtatásokat eszközölt az eredeti tervezetben).

Országos személyügyi kollégium

Medgyessy Péter kezdeményezte létrehozását, vezetője Veér András pszichiáter. A kollégium a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter humánpolitikai ügyekben illetékes tanácsadó, javaslattevő és véleményező testülete.

Nemzeti vízum- és okmánybizottság

Ennek létrehozását egy májusi kormányülésen jelentették be, amelyet a személyek szabad mozgása elvének maradéktalan érvényesítése érdekében és az európai uniós okmányok kezelése céljából állították fel. "A koordinációs szakértői testület a közösség által szabályozott közösségi fejlesztési és biztonsági okmányok rendezésével összefüggő döntések előkészítése érdekében alakul meg" - mondta a kormányszóvivő. Ennél többet azóta sem hallottunk róla.