A magyar népesség fogyásának mértéke 22 százalékkal nőtt az első félévben a tavalyi év hasonló időszakához képest. A csökkenés mértéke a tavaly január és június közötti 4 ezrelékkel szemben idén 4,9 ezreléket tett ki hat hónap alatt.
5 százalékkal növekedett a halálozás. Az első hat hónapban 3600-zal több ember halt meg, mint tavaly az első félévben. Az idei első félévben 71 ezren hunytak el. Ebben az évben, az első hat hónapban ezer élve születésre 7,4 csecsemőhalál jutott, szemben az egy évvel ezelőtti 7-tel.
A házasságkötések száma 19 400, és ez 400-zal marad el az előző év első hat hónapjától. Két százalékkal kevesebb gyermek született, mintegy 46 ezer, míg egy évvel ezelőtt 850-nel több. Magyarországon demográfiai szerkezetváltás van a rendszerváltás óta. Az életstílus, az életmódváltozások és a gazdasági okok miatt később vállalnak a fiatalok gyereket.
Magyarországon a termékenységi mutató, amely azt mutatja meg, hogy egy nő élete során átlagosan mennyi gyereket szül, 2003 áprilisában 1,33 volt. A mediterrán országokban, mint például Spanyolországban, Észak-Olaszországban pedig 1,2. A skandináv országokban megközelíti a 2-t.
A kutatók szerint a népesség fogyása Magyarországon csak 2050-re állhat meg. Akkor, a legoptimistább számítások szerint, 8,2 millió lakosa lesz az országnak.
A pesszimistább számítások 2050-re 6,5 millió magyar lakossal számolnak. E szerint több mint 3,5 millió magyarral élnek majd kevesebben a század közepén.