A kormány szerdai ülésén döntöttek arról, hogy kezdeményezik a parlamentben a büntető törvénykönyv egy részének módosítását, amely a gyűlöletbeszédet szabályozza - közölte Gál J. Zoltán a kormányülés után.
A módosítás szerint büntetendő, ha valaki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji csoport, avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel - mondta a kormányszóvivő.
A jogszabály szerint az is bűntettnek minősülne, amikor vallási, nyelvi csoportokkal, nemzeti, etnikai hovatartozás, politikai meggyőződés alapján tennék ugyanezt, esetleg valaki felsőbbrendűségét hangoztatná. Ez ellenséges érzelmek felkorbácsolására alkalmas, tehát büntetendő.
Lehetséges büntetésként három évig terjedő szabadságvesztés szerepel a kormány által szerdán elfogadott tervezetben mint felső határ, emellett pénzbüntetés is járna.
A változtatást azzal indokolják, hogy a jelenlegi magyar Btk. csak a közösség elleni izgatást szankcionálja: "aki nagy nyilvánosság előtt, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három év szabadságvesztésre büntetendő". Így eddig csak akkor valósult meg a bűntett, ha valaki tevőlegességre szólította fel a hallgatóságot valamely kisebbség ellen (például: "ki innen a mocskos felső-hottentottákkal"), de ha csak gyűlölködött közönség előtt, akkor eddig nem követett el törvénybe ütközőt ("szarházi hazaáruló felső-hottentották").
Magyarországon a szélsőjobbos rasszista kijelentések túlnyomórészt következmények nélkül maradtak, mivel az uszítást nehéz bizonyítani. A gyűlöletbeszéd büntetendővé tételével hatásosabban fel lehet lépni az ilyen jelenségekkel szemben.