Kökény a miniszter, Vojnik az államtitkár

Az MSZP-frakció pénteki tapolcai ülésén Medgyessy Péter miniszterelnök ismertette döntését: Kökény Mihály eddigi politikai államtitkár, a Horn-kormány népjóléti minisztere lesz az új egészségügyi miniszter. Politikai állmatitkára Vojnik Mária, az egészségügyi bizottság elnöke, akinek a nevét Kökény mellett esélyesként emlegették a miniszteri székbe is. A ciklus második felében ugyanakkor nem várható, hogy nagy egészségügyi reformmal áll elő az új vezetés, valószínűleg inkább a megkezdett úton haladnak tovább.

Az új vezetés valószínűleg tovább halad a megkezdett úton, és nem áll elő új reformjavaslattal. Maga Csehák Judit is a távozásának egyik érveként mondta azt, hogy igazán nagy feladatokat mindig a ciklus első felében lehet végrehajtani, míg a ciklus második fele már nem jelent nagy kihívást. Ráadásul eddigi politikai pályafutása során sem Kökény Mihály, sem Vojnik Mária nem a merész törvényjavaslataival tűnt ki, bár mindketten gyakran felszólaltak a plenáris üléseken, és és több törvényjavaslathoz adták nevüket.

Kökény Mihány 1996 decemberétől két éven át volt népjóléti miniszter. Elődje, Szabó György azért mondott le, mert nem sikerült megszereznie az egészségügyi rendszer stabilizálásához szükséges pénzt Ez alatt a két év alatt fogadott el az Országgyűlés törvényt az emberi felhasználásra készülő gyógyszerekről, egy átfogó törvényt az egészségügyről, a társadalombiztosítási nyugellátásról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól. Ez utóbbi törvény rögzítette például azt, hogy az aktív korúaknak a sürgősségi ellátáson kívül részleges díjat kellett fizetniük a fogászati kezelésekért, például a fogtömésért. Ezt a törvényt az Orbán-kormány változtatta meg 2001-ben.

Kökény az előző ciklusban az egészségügyi bizottság elnöke volt. Ebbéli minőségében indítványozta, hogy a kormány sürgősen, jelentős összeget különítsen el az egészségügy megsegítésére. Korábbi bírálatait megismételve 2000 októberében, a kétéves költségvetés kapcsán egy átfogó egészségügyi programot kért számon a kormányon. 1999 decemberében kijelentette, hogy a praxisprivatizáció csak látszatintézkedés, ténylegesen nem oldja meg az egészségügy problémáit.

2001 nyarán védelmébe vette a magánnyugdíj-pénztárakat. Többször felszólította a kormányt a nyugdíjasokat hátrányosan érintő népjóléti politika beszüntetésére, a nyugdíjasok terheinek csökkentésére, a nyugdíjak inflációt meghaladó növelésére is.

2000 szeptemberében országgyűlési bizottság felállítását indítványozta a gyógyszerellátás területén kialakult problémák kivizsgálására. A társadalombiztosítás költségvetésének kötöttségei és a gyógyszerkassza zártsága miatt többször bírálta a kormányt.

2000 novemberében kijelentette: a kormány nem érzékeli azokat a népjóléti elveket, amelyek az utóbbi időben kerültek előtérbe az Európai Unióban. Felszólalásaiban többször kifejtette, hogy Európa nem a gazdagok gazdagodásában, hanem a fenntartható társadalmi fejlődésben érdekelt, ezért a kormánynak meg kell fordulnia azon az úton, amin elindult, ha nem akarja rontani az ország csatlakozási esélyeit.

A pozitív családtervezés és az abortuszok számának csökkentése érdekében egyetértett bizonyos fogamzásgátló eszközök tb-támogatásával. Bírálta a kormányt, amiért nem lép fel elég erélyesen a gyermekszegénység ellen. 1999 februárjában a gyed újbóli bevezetése kapcsán kétségesnek találta, hogy azt megengedheti-e magának az államháztartás. Ugyanakkor a családi pótlék elsorvasztásával vádolta a kormányt.

1998 júliusában szót emelt a radiológiai eszközpark fejlesztése érdekében. 2000 szeptemberében támogatta a drogstratégiai program kidolgozását, de a kormányjavaslatokkal szemben alapelvnek tekintette, hogy a fogyasztót nem bűnözőnek, hanem áldozatnak, betegnek kell tekinteni. A nemdohányzók védelméről szóló törvényt részmegoldásnak tekintette.

Kökény az előző ciklusban inkább kérdések és interpellációk révén volt aktív, kevés törvényjavaslathoz nyújtott be önálló indítványt, viszont 243 esetben szólalt fel. Önálló törvénymódosító javaslatot a költségvetési törvényhez, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, majd a családok támogatásáról szóló törvényhez, a közbeszerzésekről szóló törvényhez és az Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvényhez nyújtott be, összesen 11-et. Számos - összesen 317 - nem önálló indítványhoz adta ugyanakkor a nevét, a költségvetési törvényen kívül például az adótörvényhez és a felsőoktatási törvényhez is.

Ebben a ciklusban 5 önálló és 3 nem önálló indítvány alatt található meg Kökény neve, illetve 108 esetben szólalt fel. Többnyire azonban államtitkári minőségében kérdésekre válaszolt.