Nem állt meg a lejtőn a BKV, csak megtorpant - Szentgyörgyi Tamás, a BKV Rt. gazdasági igazgatója szerint. Hogy ura legyen a helyzetnek a társaság, több tízmilliárdos állami és önkormányzati támogatásra volna szüksége, vagy duplájára kellene emelni a jegyek, bérletek árát - írja a Magyar Hírlap.
A kormány ugyan átvállalta a BKV több mint harmincmilliárdos adósságát, a cég már idén 15 milliárd forintos veszteséggel számol, a hiány amortizációval együtt eléri a 27 milliárdot. A 2-es metró negyvenmilliárdos felújítása után pedig máris készíthetik elő a 3-as metró rekonstrukciós terveit.
A lap szerint a villamosok öt-tíz százaléka remízben áll, mert nincs pénz a javításukra, összesen 22 százalékuk nem megy meghibásodás vagy felújítás miatt. A BKV 35-40 milliárd forintra teszi az összes elmaradt felújítás költségeit. Idén 13 milliárd forintot költenek villamos- és buszfelújításra, jövőre százötven új autóbusz vásárlását tervezik.
Megtakarításra nincs sok a lehetőség, mert privatizálták a profilidegen tevékenységeket, és töredékére csökkentették a létszámot, az eladható ingatlanokból pedig legfeljebb egy-kétmilliárd forintra számíthatnak. A gazdasági igazgató szerint nem a BKV gazdálkodásával van baj, hanem hogy nem fizetik meg a szolgáltatások árát.
Jegyárbevételből harmincmilliárd forint kerül a kasszába. A fővárosi önkormányzat nyolcmilliárddal támogatja idén a BKV-t, a diák- és nyugdíjasbérletek után pedig 18 milliárd forint árkiegészítést fizet az állam.
Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint a tömegközlekedés önkormányzati feladat, ám a főváros jelenleg nem tud eleget tenni kötelességének. Az Európai Unió országaiban a tömegközlekedés nem kényszeríthető veszteséges működésre, ezért Vajda úgy véli e ciklusban be kell vezetni az állami finanszírozást valamennyi nagyvárosi tömegközlekedési szolgáltatónál. Eszerint kétharmad-egyharmad arányban osztozna az állam és az önkormányzat a költségeken - írja a Magyar Hírlap.