Az SZDSZ segítségével szavazták le az MSZP-t brókerügyben

Az ügyrendi bizottság ülésen az ellenzék az SZDSZ segítségével leszavazta azt a szocialista indítványt, hogy a  brókerbotrányt vizsgáló bizottság elnöke kormánypárti legyen. A testület többsége  támogatta viszont a kormánypárti képviselők által benyújtott módosító indítványok többségét, így például vizsgálhatják a brókerügy kezdetét, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész, a PSZÁF elnöke, valamint az előző ciklus vezető politikusainak szerepét az ügyben. Az ellenzék szerint a kormánypárti módosító csomag azt a célt szolgálja, hogy megváltoztassa a vizsgálóbizottság feladatát.

Az Országgyűlés Ügyrendi Bizottságának hétfői ülésén szavaztak a Pannonplast-ügyet és a brókerbotrányt vizsgáló testület hatásköréről. Az ülésen támogatták a brókerbotrányt vizsgáló bizottságról szóló előterjesztéshez a kormánypárti képviselők által benyújtott módosító indítványok többségét, így a testület hat hónapos működése alatt először a 61 kormánypárti, majd ezután az ellenzéki kérdésekkel foglalkoznak. A módosító javaslatok közül az MSZP-s politikusok által benyújtott kérdések a brókerügy kezdetére, a Magyar Nemzeti Bank elnökére, a legfőbb ügyészre, a PSZÁF elnökére, valamint az előző ciklus vezető politikusaira vonatkoznak.

Az SZDSZ azonban nemmel szavazott arra az indítványra, amely szerint a bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok tegyenek javaslatot, így ezt a bizottság - az ellenzéki képviselők, valamint az SZDSZ elutasítása miatt - nem támogatta. Az MTI érdeklődésére Bőhm András (SZDSZ) csak annyit mondott: ezzel a javaslattal nem ért egyet.

A vizsgálóbizottság felállítását négy fideszes képviselő kezdeményezte, eredetileg a Pannonplast-részvények ügyének kivizsgálására. Az előterjesztők később azt javasolták: vizsgálják ki: érintettek-e kormányzati és kormánypárti politikusok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt brókerbotrányban.

Répássy Róbert (Fidesz) a vizsgálóbizottság létrehozásának egyik kezdeményezője elmondta: a kormánypárti módosító csomag azt a célt szolgálja, hogy megváltoztassa a vizsgálóbizottság feladatát. Szerinte a 61 kérdésből 16 nem tartozik a bizottság tárgyához, a fennmaradó 45 kérdésből 20 vonatkozik az Orbán-kormány hivatali idejére. Az ellenzéki politikus többször közölte: csak olyan vizsgálóbizottság felállítását engedélyezi a koalíció, "amelynek fazonját maga határozza meg".

Salamon László (Fidesz) kijelentette, hogy a módosító csomag - amely szerinte házszabályellenes - támadás a vizsgálóbizottság ellen, politikai célja, hogy a testület ne tudjon működni, feladatát ellátni. Az ellenzéki képviselők azt ajánlották, hogy a kormányoldal állítson fel ebben a témában egy másik vizsgálóbizottságot.

Csiha Judit (MSZP), a módosító csomag egyik előterjesztője emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban az akkori ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságokat nem szavazta meg az akkori kormánytöbbség. Közölte, hogy az ilyen testületek felállítását mindig politikai szándék vezeti. A módosító javaslatok benyújtását azzal indokolta, hogy az a cél, hogy teljes körűen tárják fel az ügyet, amely jóval a Medgyessy-kormány megalakulása előtt kezdődött.