Tárki: Rosszkedvű az ország

A Tárki közvélemény-kutatása szerint az elmúlt években soha nem volt ennyire rossz hangulata a magyaroknak. A lakosság hat éve nem érezte ilyen rossznak saját helyzetét, és minden eddiginél jobban utálják az emberek a politikusokat. A vállalkozók aggódnak, és elbocsátásokra készülnek. Csak az exportáló válallatok vezetői bíznak abban, hogy jó évük lesz, illetve a külföldi tulajdonú vállalatok hisznek a szebb jövőben.

"A lakosság politikai és gazdasági hangulata egyaránt mélyponton van" - írja a Tárki Társadalomkutató Intézet szokásos félévi "Társadalmi prognózis" című jelentésében. A hangulatjelentést közvélemény-kutatások és szakértői becslések alapján készítik évek óta évente kétszer. Három területet vizsgálnak: a vállalatok várakozásait, a lakosság helyzetértékelését és a politikusok megítélését. Utóbbi kettőről az emberek véleménye lesújtó, vállalati kategóriában az exportálók bizakodóak.

"A lakossági várakozásokat az év második felében egyre nagyobb pesszimizmus jellemzi" - olvasható a felmérésben. "Az elmúlt öt évben soha nem volt ennyire rossz az emberek hangulata" - folytatódik a hangulatjelentés. Az emberek többsége szerint az ország gazdasága rossz helyzetben van, a saját helyzetét a többség szintén rossznak ítélte, és a megkérdezettek a jövőtől sem várnak semmi jót. Az elmúlt években saját anyagi helyzetüket egy kicsit javulónak érezték az emberek, de most ennek a tendenciának is vége.

A politikától egyre többen fordulnak el. Ennek tudható be, hogy az MSZP a választások óta először egyértelműen a Fidesz mögé szorult. Miközben a Fideszre csak körülbelül százezerrel szavaznának többen, mint tavaly, addig az MSZP választóinak harmada otthon maradna. Tulajdonképpen a két párt támogatóinak aránya 1997 óta alig változott, a különbség csak annyi, hogy az egyébként többségben lévő szocialistaszimpatizánsok egy része hajlamos inkább nem szavazni. Így tudott nyerni a Fidesz 1998-ban, és ezért vezet most is a sokkal fegyelmezettebb szavazótáború ellenzéki párt.

Az emberek politikai utálkozására jellemző, hogy a választókorúak fele szerint rossz vagy nagyon rossz a kormány teljesítménye, és közel ugyanennyien gondolnak hasonló rosszakat az ellenzék tevékenységéről. Minden ötödik ember egyformán elégedetlen mindkét oldallal.

A Tárki megkérdezte az embereket a kórháztörvény néven ismertté vált egészségügyi privatizációs programról. Miközben a szakmai szervezetek sztrájkkal és tüntetésekkel fenyegetőznek, a felmérésből kiderült, hogy a potenciális betegek örülnek, hogy magánkézbe kerülhetnek a kórházak. Az emberek több mint 60 százaléka ért egyet azzal, hogy eladják a kórházakat, ha az eddig ingyenes kezelésekért ezután sem kell fizetni.

A vállalatok közül csak az exportra termelők optimisták. Ők jól jártak a forint gyengülésével, míg ez a lakosságnak és a belső piacra termelőknek kifejezetten rosszul jött. Az exportálók arra számítanak, hogy a közeljövőben kicsivel több terméket tudnak külföldre eladni, mint eddig. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok jóval optimistábbak, mint a hazaiak.

A hazai piacra termelők arra számítanak, hogy helyzetük romlani fog. Összességében jövőre több vállalat akar dolgozókat elbocsátani, mint amennyi új munkaerő felvételét tervezi. A válalatok 32 százalékánál várható egy éven belül létszámleépítés, és a cégek csak 23 százaléka akar új embereket felvenni. Ez a foglalkoztatottság év eleje óta romló arányát tovább rontja.

A Tárki szakértői szerint sürgősen át kellene alakítani a hazai oktatási rendszert, mert miközben egyre többen tanulnak egyre tovább, egyre nehezebb munkát találni. Míg sok bizonyítvánnyal és diplomával alig lehet munkát találni, hatalmas kereslet van jól képzett szakmunkások iránt. Ezért a Tárki által megkérdezett szakértők a középfokú szakmunkásoktatás fejlesztését sürgetik, és a hároméves felsőfokú képzés elterjesztését is. Utóbbit a megkérdezettek szerint a reformot elutasító egyetemi vezetők akadályozzák.

A szakértők más területen is a lobbizó szakmai érdekképviseletektől féltik a kormányt. Szerintük a kamarák és szakszervezetek túl komolyan befolyásolják a kormányt saját céljaik érdekében, de az általános gazdasági érdekekkel szemben.