A Fidesz nem támogatja az alkotmánymódosítást

Egyelőre nincs meg a szükséges kétharmados parlamenti többség az alkotmány módosításához. A kormánypártok támogatták, a Fidesz viszont elutasította a kormány előterjesztését az alaptörvény-módosítás általános vitájában. Az MDF később foglal állást a kérdésben.

Vastagh Pál (MSZP) azt mondta: a kormány már kezdeményezett egyeztetést a normaszövegről az ellenzéki pártokkal, és erre a parlamenti vita során is lehetőség van. Úgy fogalmazott, a módosítás időszerű feladatokról szól: nemzetközi szerződések rendjének szabályozásáról, a jogalkotás kérdéseiről. Hozzátette: a javaslat új alkotmányos garanciákat fogalmaz meg a jogalkotás tekintetében.

Kitért arra: bár megalapozottnak tartja az igazságügyi tárca álláspontját, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntéseinek normajellegét nem lehet kétségbe vonni, jogbiztonsági szempontból vannak aggályai ezzel kapcsolatban. Megemlítette: a módosítás egybeköthető lett volna egy szélesebb körű alkotmányrevízióval, ez azonban "a Fidesz együttműködési szándékának korlátozottsága miatt" nem valósulhatott meg.

Salamon László (Fidesz) és Dávid Ibolya (MDF) az előzetes négypárti konzultációt hiányolta az alkotmánymódosítás ügyében. A nagyobbik ellenzéki párt vezérszónoka azt is kifogásolta, hogy a kormány egy csomagot terjesztett a Ház elé, szavai szerint így csökken a konszenzus kialakításának esélye.

Salamon nehezményezte, hogy az igazságügyi tárca annak ellenére az uniós csatlakozással magyarázza részben a változtatást, hogy a módosítás nem szükséges az EU-tagsághoz. A képviselő a Fidesz támogatásáról biztosította az Alkotmánybíróság hatáskörének bővítését, de módosításokat tartana szükségesnek ezzel kapcsolatban. Szerinte "az új jogalkotási törvénnyel alapvető gondjai vannak" pártjának, a kormány előzetes normakontrollra való jogát pedig "fenntartással kezelik". Azt mondta: a kormánynak vissza kellene vonni javaslatát, hogy témák szerint tárgyalhassa meg az Országgyűlés az egyes alkotmányjogi kérdéseket.

Eörsi Mátyás (SZDSZ) a Fidesz "ellenállásának" tulajdonította, hogy nem alkotható új alaptörvény. Úgy vélte: "a Fidesz nem akarja, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány idején szülessen új alkotmány.

Szerinte fontos lett volna, hogy a javaslat ne csak a Ház falain belül szülessen meg, hanem szakemberek véleményezésének, társadalmi vitának is meg kellett volna előznie a parlamenti tárgyalást. A szabad demokrata képviselő kijelentette: az alaptörvény módosítása nem elengedhetetlen a csatlakozáshoz, ám elősegíti a tagságból eredő feladatok végrehajtását.

Dávid Ibolya szerint már az elmúlt év decemberében végrehajtott alkotmánymódosítást sem előzte meg négypárti egyeztetés. Pártja akkor azt is megfogalmazta, hogy a változtatásokból számos dolog kimaradt. Úgy vélte: a kormány most ezeket építi be a jogszabályba.

Kifogásolta, hogy bár az MSZP-SZDSZ kabinet előző kormányzása alatt szűkítette azok körét, akik előzetes normakontrollt kérhetnek, most azonban magának megadja ezt a jogot. Szerinte az alkotmányozás speciális jogalkotási rendet igényelne.

Kosztolányi Dénes (Fidesz) közölte: az önkormányzati bizottságban egyhangúlag döntöttek az általános vitára való alkalmasság mellett, ott azonban csak az önkormányzatokat érintő kérdéseket tárgyalták. Kifogásolta, hogy a javaslat "nem vesz tudomást a közigazgatási reformról", hiszen a meglévő megyéket említi. Nem ért egyet azzal sem, hogy az alaptörvény rögzítse a főváros kerületi felosztását.