Gyakran megsértik az orvosok a betegek jogait

A leggyakrabban az emberi méltósághoz, a tájékoztatáshoz való jogok megsértése miatt fordulnak az állampolgárok a betegjogi képviselőkhöz - áll az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentésében. A panaszok legtöbbször névtelenek, mert a betegek félnek az esetleges retorziótól - mondta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Lenkovics Barnabás az egészségügyi bizottság előtt szerdán.

Az ombudsman az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt szerdán beszámolt a jelenleg működő 52 betegjogi képviselő tapasztalatairól. Ezek szerint a panaszok zöme az indokolatlan, túlzott várakoztatásról, a durva, megalázó hangnemről, bánásmódról, a vizsgálatok során elszenvedett szeméremsértésről szólt. Lenkovics hozzátette: sok esetben nem a betegjogi képviselőkre tartozó kérdésekkel is megkeresik őket a betegek.

Általános tapasztalat, hogy az ügyek intézésére, az adminisztratív teendők ellátására nincs egységes irányelv, de a személyi, tárgyi feltételek is hiányoznak - mondta az országgyűlési biztos.

Miközben a betegjogi képviselők munkáját hasznosnak és eredményesnek értékelte, hozzátette: indokolt státusuk rendezése, mert a megbízási díj nem arányos elvégzett munkájukkal, a rájuk háruló felelősséggel, és félő, hogy az elhivatott szakemberek elhagyják a területet.

Lenkovics Barnabás a kormány által létrehozandó beteg- és gyermekjogi közalapítványról azt mondta, hogy hasznossága megkérdőjelezhetetlen.

Az országgyűlési biztos közölte: nincs kifogása az ellen, hogy minden ágazatban kinevezzenek gyermekek érdekét szem előtt tartó miniszteri biztost, de mint megjegyezte, a párhuzamosság pazarlás lenne. Az orvosi műhibaperek kapcsán elmondta, hogy egy kártérítési alap létrehozását is támogatná.