Új lendületet ad Kelleréknek a Tocsik-ítélet

A Tocsik-ítélet után Keller László hivatala már vizsgálja, tehet-e valamit a közpénzügyi államtitkárság a Fidesz-kormány idején történt, de eddig elsikkadt ügyekben, mondván: azok is a jó erkölcsbe ütköznek. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis ezzel az indokkal nyilvánította semmissé a jogásznő és az ÁPV. Rt. szerződését.

Szakértők szerint a jogalkalmazás meg fog változni a LB ítélete után, mely azért nyilvánította semmissé Tocsik Márta 804 milliós szerződését, mert az "nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik" - írja a Magyar Hírlap. Kolláth György alkotmányjogász szerint az LB most reménysugárt adott az európai jogállamiság számára, ám hogy ezzel élni fognak-e, azt nem lehet tudni. Perek százai indulhattak volna s indulhatnának ma is, ám Kolláth szerint ez nem fog bekövetkezni.

Vörös Imre egyetemi tanár, volt alkotmánybíró szerint a jog nemcsak ebben az esetben, hanem máskor is megenged bizonyos szabadságot a bírónak, ugyanakkor nem emlékszik hasonló döntésre. Vörös professzor szerint Németországban például bevett gyakorlat, hogy a jó erkölcsre hivatkozva szerződéseket megsemmisítenek, Magyarországon azonban ez szokatlan, új jelenség.

Korábban ilyen nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző szerződésnek mondták ki a bíróságok, ha egy orvos kötött eltartási szerződést betegével. Azóta ezt a konkrét kérdést miniszteri rendelet tiltja. A szakértők úgy vélik, hogy bár Magyarországon nincs precedensjog, de a Legfelsőbb Bíróság ítéleteit iránymutatónak tekintik az alsóbb szintű bíróságok.

"Újra kell gondolni valamennyi esetet a Legfelsőbb Bíróság döntésének tükrében" - mondta Keller László a Magyar Hírlapnak -, mivel olyan döntést hozott az igazságszolgáltatás, ami találkozik a társadalom igazságérzetével. A közpénzügyi államtitkár hivatala már szerdán hozzálátott a Tocsik-ítéletnek és Polt Péter legfőbb ügyész állásfoglalásainak összevetésére. Azokról a legfőbb ügyészi véleményekről van szó, amelyeket Polt az előző kormány gyanús ügyeit érintő elutasított eljárásokkal kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolt. A legfőbb ügyészhez 2001 októberében benyújtott indítványa már azt tartalmazta, hogy az Országimázs Központ szerződéseinek semmisségét kell indítványozni a bíróságon, és - ettől függetlenül - el kell számolni a tényleges költségeket. "Ma már a Happy End és alvállalkozói sem hivatkozhatnának szerződéseikre, amennyiben Polt kellő időben kezdeményezte volna a semmisség megállapítását" - mondta Keller.