A per szerdai tárgyalására beidézték az egyesület tagjait, és arról kérdezték őket, hogy mivel foglalkoztak az egyesületben, a szervezet milyen rendezvényeiről tudnak. Az ügyvezető Domokos Endre jóval több célkitűzést, tervet említett, mint amiről a tagok tudtak. Kiderült az is, hogy Domokos szerint szkinhedeket tömörít a Vér és Becsület. A szervezet nevéről elmondta, hogy az szerinte egyértelműen körülhatárolja, kik is ők. A vér a nemzetszeretetet jelenti, a becsület szó jelentését pedig nem kell külön megmagyarázni - mondta Domokos.
Az egyesület eddigi tevékenységéről azt mondta, hogy tavaly nem szerveztek programokat, de idén már több rendezvényük is volt. Így februárban a becsület napjáról emlékeztek meg, de tartottak hasonló rendezvényt március 14-én, május 25-én - a hősök napján -, és augusztusban egy koncertet is szerveztek. Több, az egyesület alapszabályában szereplő tevékenységi körrel kapcsolatban elismerte az ügyvezető, hogy még nem tettek semmit sem. Így tudományos munkát és sporttevékenységet sem végeztek. Elárulta azt is, hogy felmerült, a jelenlegi politikai rendszer nem igazságos, ezért egy hivatásrendi, korporatív állam rendszerét akarják kidolgozni. Olyan politikai-társadalmi rendszert vezetne be Domokos, amilyen többek között Mussolini idején működött Olaszországban.
Nagyfi Jenő, az egyesület elnöke már kevésbé határozottan vázolta fel az egyesülettel kapcsolatos elképzeléseit. Szerinte azért jött létre a Vér és Becsület, mert a népi kultúráért aggódtak, hagyományőrző egyesületet akartak létrehozni. A megkérdezett tagok egy része nem tudott egyértelműen válaszolni arra, hogy miért érezte fontosnak, hogy belépjen az egyesületbe és arra sem, mivel is foglalkozik pontosan, mi a célkitűzése a Vér és Becsületnek.
Az egész napos tárgyalást egy kisebb incidens megzavarta. A tárgyalóteremben ülő, az egyesülettel szimpatizáló mintegy ötfős hallgatóság ugyanis hangosan tiltakozott a bíró egyik döntése ellen, többször közbekiabáltak, felállva magyarázták igazukat a bírónak, majd egyikük felháborodva kivonult a teremből. A bíró ugyanis nem vette jegyzőkönyvbe Domokos Endre egyik mondtatát, amelyben arról beszélt, hogy a márciusi ünnepségüket megzavaró csoport mit kiabált feléjük. A bíró szerint ugyanis ennek semmi köze sincs ahhoz, hogy törvényesen működik-e az egyesület. A bíróság a szerdai tárgyaláson még nem döntött arról, hogy megszünteti-e a Vér és Becsületet, vagy engedélyezi további működését.
Az ügyészség keresetében azért kérte a Vér és Becsület megszüntetését, mert szerintük több mint egy évig nem végzett semmilyen tevékenységet a szervezet, és taglétszáma is a törvényben előírt 10 fő alá csökkent, ezért a szervezet nem működhet tovább. Az ügyészség ugyanakkor az előző tárgyaláson azt is állította, alkotmányellenes tevékenységet végzett az egyesület, valójában nem kulturális, hanem neonáci szervezetet takar az elnevezés. Domokos Endre tagadta az állításokat.
A hatóságok tavaly év végén figyeltek fel az egyesületre, mert tagjai részt vettek a titkosszolgálatok szerint egy sződligeti szkinhedtalálkozón. Ezután kezdete vizsgálni az ügyészség, jogos volt-e az, hogy a Vér és Becsületet közhasznú egyesületként jegyezték be. Az ügyészség szerint megtévesztették a hatóságokat, valójában nem közhasznú, hanem neonáci szervezetről van szó.