A szegénység miatt házasodnak gyakrabban a roma kamaszok

A nagy port kavart romániai gyermekházasság kapcsán az örömapa évszázados roma tradíciókra hivatkozott, de kutatók szerint Magyarországon nincs kulturális hagyománya a romák korai, akár gyermekkorban kötött házasságának. Bár a jelenség gyakori a roma kisebbségen belül, ennek oka inkább az érintettek társadalmi pozíciójában keresendő, és ugyanúgy megfigyelhető a hasonló helyzetű, nem roma lakosságnál is.

A román közvélemény napok óta nem tud napirendre térni a legújabb közéleti botrány, a tizennégy éves Ana-Maria Cioaba és tizenöt éves vőlegénye kikényszerített házassága felett. Míg a hatóságok nyomozást indítottak az ügyben, és kilátásba helyezték, hogy a kiskorú feleséget gyermekotthonba küldik, a lány apja, Florin Cioaba évszázados hagyományokra hivatkozva védi a fiatalok házasságát. Az eset kapcsán utánajártunk, hogy Magyarországon is létezik-e a romák körében ez a hagyomány, és milyen kulturális, illetve társadalmi tényezők állhatnak a hátterében.

Jelenleg nem létezik olyan felmérés, melyből pontosan megtudhatnánk, milyenek a roma kisebbség házasodási és gyermekvállalási szokásai, és miben térnek el esetleg a lakosság egészétől. Ennek ellenére a köztudatban az él, hogy a roma kisebbség körében sokkal gyakoribb a korai házasság és gyermekvállalás. Havas Gábor szociológus is megerősítette ezt a vélekedést, mint mondta, a roma fiatalok között valóban nagyobb arányban fordul elő az együttélés akár már 14-15 éves korban. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez a tendencia inkább a romák társadalmi és anyagi helyzetével függ össze, mintsem a kulturális hagyományokkal.

- Általában az alacsonyabb társadalmi csoportokban gyakoribb ez a jelenség, függetlenül attól, hogy roma vagy magyar családról van szó - mondta az [origo]-nak Havas Gábor. Már a két világháború közötti népesedési adatok is azt mutatják, hogy a roma lakosság születési arányszámai a szegény parasztság adatait mintázták, és a gyermekek száma szinte egyszerre kezdett csökkenni a roma és a nem roma lakosságon belül.

A korai házasság és gyermekvállalás hátterében a szociológus szerint többek között az áll, hogy a roma fiatalok hamarabb kikerülnek az iskolából, tehát hamarabb kezdődik el számukra a felnőtt élet, mely egyet jelent a családalapítással is. Ugyanez az összefüggés azonban megfigyelhető a nem roma származású fiataloknál is, akik például hátrányos helyzetük miatt hagyják ott korábban az iskolát. Mindez ismét csak arra utal, hogy a társadalmi helyzetükből fakadóan vállalnak ilyen korai házasságot és sok esetben gyermeket is. Minél magasabb társadalmi pozícióba kerül valaki - a származásától függetlenül -, annál inkább hasonul a társadalom egészére jellemző életvezetési mintákhoz, családalapítási szokásokhoz.

Mindazonáltal Havas Gábor is megerősítette, hogy a romák értékrendjében a gyermek fontos helyet foglal el, és komoly presztízsveszteséget jelent egy asszonynak, ha nem lehet gyermeke. Egy korábbi vizsgálatból kiderült, hogy a roma nők, ha nem szívesen kérnek is általában orvosi segítséget, meddőség esetén mégis minden áldozatra hajlandóak a gyógyulásért.

Szuhai Péter néprajzkutató is egyértelműen kijelentette, hogy a roma gyermekházasságokról szóló közvélekedésnek nincsen valós kulturális alapja.

- Ezek a hiedelmek nem többek romantikus meséknél - nyilatkozta az [origo]-nak Szuhai Péter. Mint mondta, a XVIII. századi anyakönyvekből kimutatható, hogy a magyarság és a cigányság körében egyaránt létezett gyermekházasság akkoriban, ami később az egyház nyomására és gazdasági megfontolásból tűnt el mindkét népcsoportnál. Magyarország protestáns vidékein volt a legjellemzőbb az egykézés, ami a családi vagyon egyben tartását szolgálta.

Bár időről időre vannak kirívó esetek, melyek felkeltik a közvélemény figyelmét, sem a szociológia, sem a néprajztudomány nem tudja megerősíteni azt a feltételezést, hogy létezne egy egységes, akár országhatárokon is átívelő roma hagyomány, melynek a korai házasság és gyermekvállalás is részét képezné.