Ökológiai katasztrófával fenyeget a kárpátaljai Aknaszlatina sóbányájának várható bezárása. A gazdaságtalanul működő bánya bezárásakor ugyanis eláraszthatja a vágatokat a Tisza vize, ami az ott lévő sókészlettől tömény sóoldattá válna, veszélyeztetve az ivóvízbázist és az élővilágot is. Az elárasztott tárnák ráadásul be is omolhatnak, minek következtében a közel tízezer lakosú, főleg magyarok lakta Aknaszlatina helyén hatalmas kráter maradna, a kipréselődő víztömeg pedig szökőárként söpörne végig a Tisza völgyén - írja a Népszabadság.
A veszélyre a Kárpátaljáról érkezett Dupka György figyelmeztetett a miskolci polgári védelmi szövetség Együtt a bajban, határok nélkül című konferenciáján, a részletekről pedig Ambrus Pál, a técsői járási közigazgatási hivatal elnökhelyettese tájékoztatta a lapot. Ambrus szerint ötmillió dollárra (1,2 milliárd forintra) lenne szükség a veszély elhárításához, az állami tulajdonban lévő, veszteségesen működő bánya (a kontinens legnagyobb ilyen létesítménye) megmentéséhez, ám Ukrajnának nincs erre pénze.
Az elhárítás egyik módja az lenne, ha földdel betömnék a vízbetöréssel leginkább fenyegetett tárnákat, és így meg lehetne menteni a föld alatt működő allergológiai kórházat is. A szakemberek szerint ugyanakkor megoldás lehet a külszíni bányászatra való áttérés is, ami eddig egy közeli katonai létesítmény miatt nem volt lehetséges.
A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, Bodnár Gáspár nem tud a vészhelyzetről. Szerinte nincs szó komoly veszélyről, már csak azért sem, mert akkor hivatalos ukrán hivatalos forrásból is tudnának róla. A Népszabadság Ungváron megtudta, a megyei környezetvédelmi főosztály nem foglalkozik a sóbánya problémáival. Volodimir Rubec osztályvezető szerint a létesítményt nem tartják számon az ökölógiai veszélyforrások között. Rubec hozzátette, az eddig is a Tiszába ömlő évi 1-2 millió köbméter sós víz még nem okozott környezeti kárt - derül ki a Népszabadság írásából.