László Csaba pénzügyminiszter a jóléti intézkedésekről, Lamperth Mónika belügyminiszter az önkormányzatok forrásairól, Burány Sándor a foglalkoztatás bővüléséről beszélt szerdán a Fidesz által kezdeményezett parlamenti vitanapon a kormány álláspontját ismertetve.
László Csaba pénzügyminiszter azt mondta, a vitanapot fontosnak tartja, de úgy vélte, hogy két dologról nem érdemes vitatkozni: "tényekről és egyértelmű dolgokról". Hozzátette, tény többek között az, hogy jövőre csökkennek a személyi jövedelemadó kulcsai, javul a foglalkoztatás lehetősége, és több pénz jut a nyugdíjasoknak.
Az idős embereket érintő intézkedéseket sorolva közölte: az elmúlt évben 19 ezer forintos többletjuttatást kaptak a nyugdíjasok, a kormányzat visszaállította a méltányossági nyugdíjat, az idén pedig egyheti többletjáradékot vehetnek át novemberben az idősek. Beszélt arról is: januárban várhatóan 6,3 százalékkal növekszik a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások összege.
Elmondta, hogy 2004-ben a hallgatói munkadíj a minimálbér összegéig lesz adómentes, valamint csökken a könyvek áfakulcsa. A családok támogatása kapcsán a pénzügyminiszter beszélt a családi pótlék elmúlt évi emeléséről, valamint az augusztusban már második alkalommal kifizetett 13. havi családi pótlékról.
A pénzügyminiszter szerint az idén is bővültek az önkormányzatok bevételei, hiszen ötről tíz százalékra emelkedett a személyi jövedelemadó helyben maradó része, a gépjárműadóból származó bevételek pedig mintegy 15 milliárd forintos többletforrást jelentettek a fővárosi és a megyei önkormányzatoknak.
Lamperth Mónika azt emelte ki: bár növekedtek a feladatok is, 2003-ban 30 százalékkal több költségvetési forrás jutott az önkormányzatokhoz, mint az előző évben. Azt mondta: 2004-ben 57 százalékkal emelkedik a helyhatóságok fejlesztésre szánt kerete, amelyből megkezdődhet többek között a főváros új metróvonalának építése is. Szerinte az önkormányzatok teljes költségvetési bevétele 7,9 százalékkal bővül.
Beszélt a belügyminiszter arról is: a kormányzat folyamatosan egyeztet az önkormányzati érdekszövetségekkel, javaslataikat figyelembe vette a költségvetés kialakításakor. Úgy vélte, a költségvetés vitája során az oktatási normatíva emelésére kellene további forrásokat találni. Azt mondta: az elmúlt másfél év alatt "annyi többletpénz jutott az önkormányzatoknak, mint amennyi az Orbán-kormány alatt négy év alatt sem". Hozzátette: az önkormányzatok az ellenzéki jóslatokkal ellentétben az elmúlt évben nem mentek csődbe, és csökkent az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került helyhatóságok száma.
"A Medgyessy-kormány kedvező irányba fordította a bérek és a foglakoztatás alakulását" - közölte Burány Sándor munkaügyi miniszter. A tárcavezető szerint az Orbán-kormány utolsó teljes évében a foglalkoztatás csökkent, és a Medgyessy-kabinet ezt a romló tendenciát fordította meg. Közölte: ma 97 ezerrel több a foglalkoztatott, mint tavaly májusban. Burány elismerte ugyanakkor, hogy közben 90 ezer munkahely szűnt meg. Így viszont szerinte a Medgyessy-kabinet az elmúlt időszakban több mint 180 ezer új munkahelyet hozott létre.
A miniszter szólt arról, hogy a tárca speciális eszközökkel segíti közmunkahelyek bővítését, főként a hátrányos helyzetű településeken. Hozzátette, hogy tovább fejlesztették a munkanélküli ellátórendszert, és egyéb eszközökkel is segítik a munkahelyteremtést. Ezek között említette, hogy jövőre a minimálbér teljes összegével csökkentheti adóalapját az a vállalkozó, aki új munkahelyeket hoz létre.
A részmunkaidőben történő foglalkoztatás bővítését célozza az az intézkedés, hogy annak a munkáltatónak, aki gyesről visszatérő nőt foglalkoztat részmunkaidőben, nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.
Az EU-csatlakozással kapcsolatban Burány Sándor kiemelte, hogy összesen 62 milliárd forint áll majd rendelkezésre munkahelyteremtésre. Ebből 15 milliárdot a magyar költségvetés biztosít, a többi viszont uniós forrás.