Szembeszállnak a lobbikkal és a túlzott szigorral az oltásellenesek

Az oltások esetleges szövődményei, a szülőktől megvont döntési jog és a háttérben sejtett gyógyszergyári érdekek ellen tiltakoznak azok a szülők, akik úgy határoznak, hogy nem követik a kötelező oltási rendet. A járványügyi hatóságok azonban állítják: az oltásoknak köszönhető, hogy az utóbbi évtizedekben nem voltak járványok Magyarországon. Az oltási rendet nem követő szülők ellen büntetőeljárás is indulhat, egy szombathelyi házaspár ügyében hamarosan precedensértékű ítélet születik.

Forrás: [origo]

Ötven és száz közé tehető azon családok száma, amelyek ellen eljárás indult az utóbbi években, mert nem tartották be a kötelező oltási rendet. A szülők tartanak bizonyos oltások esetleges szövődményeitől, nincsenek megelégedve az oltóanyagokkal, és az elv ellen is tiltakoznak, hogy Magyarországon mindenkire kötelező oltási rend van életben. Nyílt titok azonban, hogy rajtuk kívül is vannak oltatlan gyerekek, nekik a kötelező oltásokat szintén nem támogató orvosok "falaznak". A járványügyi hatóságok képviselői ugyanakkor nagy eredménynek tartják a kialakult védőoltási rendszert. Szerintük a szigorú rendszernek köszönhető, hogy Magyarországot elkerülik a tömeges fertőzések, és az elmúlt években nem volt diftériás megbetegedés, pedig a szovjet utódállamokból behozták a kórokozót.

A hazai oltási rendszer ellenzői szerint az orvosok, a hatóságok eltitkolják azokat a súlyos komplikációkat, melyeket bizonyos oltások okoztak. A Szent László Kórház főorvosa, Mészner Zsófia azonban álltja: az orvosok kötelesek az ÁNTSZ-nek jelenteni az oltási komplikációkat, mióta léteznek a védőoltások, gyűjtik a mellékhatásokat, hogy kiderüljön, milyen meglévő betegség esetén nem alkalmazhatók. Az oltás hatására bekövetkező életre szóló komplikáció miatt a beteg az államot perelheti, ilyen perre azonban még soha nem került sor. Ugyanakkor a védőoltás elmaradása miatt csak a Szent László Kórházban, az utóbbi tíz évben 139 ember halt meg - mondta Mészner Zsófia.

Kötelező oltások

Magyarországon minden gyereket tíz betegség ellen oltanak be. Ezek a diftéria, a szamárköhö-gés, a tetanusz, a kanya-ró, a rubeola, a mumpsz, a járványos gyermekbé-nulás, a tuberkulózis, a gennyes agyhártyagyulla-dás és a májgyulladás egyik fajtája.

Sokan vitatják az oltások időzítését is: szerintük nem helyes, hogy az első oltásokat már a korai csecsemőkorban megkapják a gyerekek, és a különböző oltások között nagyobb időközöket kellene hagyni. Az ezt az álláspontot osztó szakemberek általában azt sem támogatják, hogy az oltásokat "koktél" formában kapják a gyerekek, tehát egyszerre többet adjanak be. A járványügyi szakemberek szerint azonban a legtöbb oltást azelőtt adják be, mielőtt a legnagyobb a megbetegedés veszélye, például a tetanusz elleni BCG-oltást mindenképpen újszülöttkorban kell megkapni, mert akkor még annyira fejletlen a kisbaba immunrendszere, hogy egy baktériumhordozó idős embertől megkaphatja a TBC-s betegséget.

A védőnők gyakran találkoznak olyan szülőkkel is, akik nem magától az oltástól, hanem a fizikai fájdalomtól féltik a gyerekeket. A szülők tájékoztatása az oltásról, annak hatásáról elsősorban a védőnők feladata - ezt szolgálja a közeljövőben elkészülő kiadvány is. Az Országos Epidemiológiai Intézet - a védőnőkön keresztül - még idén eljuttat a szülőkhöz egy kiadványt a kötelező oltásokról, hogy milyen betegségektől óvnak, milyen korban kell beadni, valamint az esetleges oltási szövődményekről.