Az ombudsman szerint nem titkos az állami vezetők bére

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos törvénymódosítást javasol, hogy megismerhető legyen az állami vezetők fizetése. Az ombudsman várhatóan egy hónapon belül kiadja erről ajánlását. Ebben a tervei szerint csupán annyi áll, hogy a többségében állami tulajdonú cégeket érintse a változás, a konkrét szabályozást a jogalkotókra bízza.

A január elsejétől életbe lépő adatvédelmi törvény szerint közérdekből nyilvánosságra hozhatók a személyes adatok is. Erre hivatkozva kezdeményezi a közeljövőben Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, hogy legyen nyilvános a jövőben a többségében állami tulajdonú cégek vezetőinek fizetése, hiszen ők is voltaképpen közpénzzel gazdálkodnak. "Várhatóan egy hónapon belül ajánlást adok ki, melyben javasolni fogom a jogszabálymódosítást" - mondta az [origo]-nak az ombudsman.

Ehhez nem egy átfogó törvényre van szükség, hanem módosítani kell az egyes érintett szervezetekre vonatkozó törvényeket. Az adatvédelmi biztos elképzelései szerint ajánlásában csupán arra tesz javaslatot, hogy a módosítás a "többségi állami tulajdonban lévő cégeket érintse". Azt már a jogalkotókra bízza az ombudsman, hogy a többségi tulajdont hány százalékban határozzák meg.

Péterfalvi szerint a módosítás azért is szükséges, mert már csak a gazdasági vezetők fizetése maradt titokban az üvegzsebtörvény elfogadása után. "A köztisztviselők bérére a bértábla alapján következtetni lehet, és kiterjesztették a vagyonnyilatkozatttételi kötelezettséget is" - emlékeztetett az ombudsman. Hozzátette: elődje, Majtényi László is már hasonló ajánlást tett például az MTV és az MFB vezetőjének fizetését illetően.

A Magyar Hírlap szerint a topmenedzserek között is kiemelt fizetést élveznek az állami cégvezetők: havi 2-4 millió forint közötti alapbérüket különböző juttatásokkal 15-60 százalékkal is növelhetik. A lap által megkérdezett állami cégvezetők többsége nem kommentálta az ombudsman javaslatát. A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. vezérigazgatója ugyanakkor azt mondta: áll a nyilvánosság elébe, de az rossz érzéssel tölti el, ha a külföldi partnerei megismerhetik a fizetésének mértékét. "Magyar viszonylatban lehet, hogy sokat keresek, hozzájuk képest azonban nem" - mondta a Magyar Hírlapnak.

Péterfalvi azt mondta: nem az a lényeg, hogy név szerint egyes vezetők mennyit keresnek, hanem az, hogy az állampolgároknak jogukban áll megtudni, egyes közpénzből működő cégek vezetői mennyi kapnak munkájukért. "Azt kell figyelembe venni, hogy állami tulajdonban lévő cégekről van szó, és az üvegzsebtörvény szerint ezeknek az adatoknak megismerhetőknek kell lenniük" - közölte az ombudsman.

Az [origo] már többször is kísérletet tett arra, hogy megtudja, mekkora fizetést kapnak egyes állami cégek vezetői, legutóbb idén szeptemberben. A cégek többsége egyáltalán nem válaszolt megkeresésünkre, az ÁPV Rt és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pedig épp az adatvédelmi törvényre és a személyes adatok védelmére hivatkozva tagadta meg az információt.

A Magyar Fejlesztési Bank vezetői szeptemberben az [origo]-n már nyilvánosságra hozták fizetésüket, így az ombudsman javaslatát keddi megkeresésünkre nem kívánták kommentálni.

Az [origo] most is megkeresett több, részben vagy egészében állami tulajdonú céget, például a Magyar Televíziót (MTV), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (ÁPV Rt), a Mol Rt.-t, a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), az Állami Autópálya Kezelő Rt.-t és a Magyar Villamos Műveket. A legtöbb cégnél visszahívást ígértek, ami egyelőre nem történt meg.

Az MTV-nél azt mondták: a törvényeknek mindig is alávetették magukat. Csorba Mária szóvivője megjegyezte: a kuratórium döntése volt eddig is, hogy kiadja-e az információt a tévéelnök béréről vagy sem, nem az MTV-é. Ugyanakkor az [origo] már többször próbálta megtudni több tévéelnök fizetését is, ez azonban eddig egyszer sem sikerült.

Az Állami Autópálya Kezelő Rt.-nél azzal hárították el a kérdést, hogy az még nem került szóba semmilyen fórumukon, az ügyben érintett vezérigazgató pedig ma nem elérhető.

Az MNB sajtószóvivője azt válaszolta megkeresésünkre: nem kívánják kommentálni a javaslatot, amíg az csupán egy kezdeményezés.

"Amennyiben a jogalkotó aszerint dönt, a jogszabályban foglaltakat az ÁPV Rt. maradéktalanul végre fogja hajtani" - tartalmazza az ÁPV Rt. szóvivőjének szűkszavú közleménye.

A Molban 25 százalék alatti az állam részesedése, így csak akkor vonatkozna rá a törvény, ha ez alatt húznák meg a határt. A cég sajtóosztályán az [origo]-nak annyit mondtak: a törvényeket betartják, de amíg csak vita folyik a kérdésről, nem tudnak mit mondani.