Füstölő falak, beázó tetők miatt kérnek pénzt az iskolák

Katasztrofális állapotban van jó néhány iskola épülete Magyarországon. Budapesten is akad olyan intézmény, amelynek épületét 1927-es építése óta nem újították fel, és ahol az elektromos hálózat annyira elavult, hogy egy alkalommal füstölni kezdett a fal a tanári szobában. A tavasszal meghirdetett minisztériumi pályázatra eddig közel 130 jelentkezés érkezett, egy tavalyi felmérés szerint ugyanakkor legalább 500 korszerűtlen iskolaépület van. Érdekes, hogy a jelentkezők mindössze 4 százaléka pályázott azért, hogy akadálymentessé alakíthassák az iskolaépületüket.

Az Oktatási Minisztérium márciusban hirdette meg az ifjúsági tárcával, a Miniszterelnöki Hivatallal és a Magyar Fejlesztési Bankkal közös pályázatát. A program keretében közoktatási intézmények fenntartói igényelhetnek kedvezményes, hosszú lejáratú hitelt az iskolák felújításához. Minderre azért volt szükség, mert a hazai iskolaépületek jelentős része rendkívül rossz állapotban van. Az iskolák 10 százaléka a 19. században épült, és a Gulner utcai intézményhez hasonlóan sok olyan hetven-nyolcvan éves épület is van, amely még soha nem esett át felújításon.

A pályázatra négy tárgykörben lehet jelentkezni: az iskolák műszaki felújítására, a fűtés- és világításrendszer korszerűsítésére, tornaterem, illetve sportuszoda kialakítására és az épületek akadálymentesítésére.

Az OM [origo]-hoz eljuttatott összefoglalója szerint a pályázók közel 70 százaléka műszaki felújításra kér kedvezményes hitelt, 35 százalékuk a fűtés és világítás fejlesztésére. 37 százalék tornatermet, uszodát vagy tornaszobát akar kialakítani, és mindössze a jelentkezők 4 százaléka pályázott azért, hogy akadálymentessé alakíthassák az iskolaépületüket. Az akadálymentesítés lényege, hogy úgy alakítják át az iskolát, hogy abban mozgássérültek is közlekedni tudnak.

A több évre meghirdetett pályázatok értékelése folyamatos, eredményhirdetést negyedévente tartanak. Az OM közlése szerint a november 4-i adatok alapján eddig 127 iskola esetében nyújtottak be pályázatot a fenntartók, azaz a megyei vagy települési önkormányzatok.

Több mint 8 milliárdot kértek eddig

A jelentkezők összesen 8,1 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt igényeltek. Az MFB 2,9 milliárd forintnyi hitel nyújtását már jóváhagyta, közel 900 millió forintról pedig már szerződést is kötöttek. A pályázatnál feltétel, hogy legalább tízmilliós beruházásról legyen szó, és a jelentkezőnek legalább 10 százalék önrésszel kell rendelkeznie. A szóban forgó beruházást emellett a szerződéskötést követő 2 éven belül be kell fejezni.

A november 4-i adatok szerint eddig a legtöbb - szám szerint 28 - pályázat az Alföld északi részéről érkezett. A jelentkezések nagy részét - a 127-ből 45-öt - községek nyújtották be, 25-öt városok. Érkeztek még pályázatok nagyközségekből, megyei jogú városokból és Budapestről is, ahonnan öt igényt nyújtottak be.

Ha az eddig több mint száz jelentkező esetében sikerül is felújítani vagy legalább részben rendbe hozni az iskolaépületeket, attól még marad jócskán korszerűsítésre szoruló intézmény. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tavalyi felmérése szerint ugyanis a közel 14 ezer hazai közoktatási intézmény közül mintegy 500 olyan van, ahol egészségre egyértelműen káros állapotok vannak. Az ÁNTSZ ellenőrzése során kiderült az is, hogy van 104 olyan iskola - elsősorban az ország északkeleti részén -, ahol angol vécé sincs.

A minisztériumi összefoglaló azzal biztatja az iskolákat, hogy a pályázaton alacsony az elutasítási arány: eddig mindössze 83 millió forintnyi igényt utasítottak el. A bírálóbizottságban a programban érintett minisztériumok és az MFB képviselői mellett műszaki szakember is helyet foglal.

Az OM összefoglalója megemlíti, hogy a Pilisi Általános és Zeneiskolában már be is fejeződött egy felújítási beruházás, amelyhez a progrmaból kapott hitelt a nagyközség önkormányzata. Az iskolának két külön épülete van, amelyek a település egymástól távolabbi részein találhatók. Az egyik iskolaépületben - amelynek egyik része még a 19. század végén épült - a tetőt kellett felújítani, mert több tanterem rendszeresen beázott. A másik épületben új termeket alakítottak ki, és felújították a szertárat. A beruházás összességében 16 millió forintba került.

Pethő András