"300 millió forint egyszeri kompenzációt, egy elkerülő utat és évente 30-50 millió forint közti bevételt hozna a falunak a hulladéklerakó" - sorolta a lehetőségeket Petrik Sándorné független polgármester, aki 13 éve vezeti a települést. A falu éves költségvetése 50 millió forint, így egyszeriben megkétszereződne a bevétele egy beleegyező döntéssel. "Keszeg lesz Csernobil. Jól jönne a pénz, de ilyen áron nem kell" - mondta határozottan egy férfi a kocsmában, ahol a vendégek csütörtök délelőtt a vasárnapi szavazás esélyeit latolgatták.
Az új szeméttelep építéséről nagyon éles vita van a faluban. "Ez sokkal keményebb, mint ami az országgyűlési választás idején volt, akárhol is az országban" - mondta a polgármester. Az építkezés egyik falubeli ellenzője ebben egyetértett vele: "Ez sokkal fontosabb, ez a mi életünket tényleg befolyásolja, it's my life!"
Utolsó előtti esély
A tervezett szeméttárolóba 99 település háztartási hulladéka kerülne a következő évtizedekben. A régióban megteltek a szemétlerakók, Keszeg polgármestere szerint sokszor illegális lerakókba kerül a szemét. Az Európai Unió ISPA alapja bőkezűen támogatja a környezetvédelmi beruházásokat. A lehetőségen felbuzdulva a 99 érintett településből 36 az osztrák tulajdonú, hulladékkezeléssel foglalkozó ASA Magyarország nevű céggel közösen létrehozott egy kft.-t, pályáztak, és nyertek. A több mint 6 milliárd forintos beruházás felét az EU kifizetné. Az építkezés 40 százalékát fizetné a magyar állam, tíz százalékot az önkormányzatoknak kellene állniuk. Azonban még ezt a 600 milliót is megúszhatnák a napi gondokkal küszködő települések, mert az összeget kifizeti az ASA, cserébe pedig neki ígérték az új hulladéklerakó üzemeltetési jogát. Az EU-pénz azonban csak akkor jön, ha az év végéig elkészül az építkezés végleges terve. Különben a pályázók kicsúsznak a határidőből, és elvész a 3 milliárd forint.
Terv azonban másfél hónappal a határidő előtt sincs: nem tudni ugyanis, hogy hol épülhet meg a szemétlerakó. Az első jelölt Püspökszilágy volt, ahol népszavazást írtak ki az építkezés megkezdéséről, és a többség nemmel voksolt. A környező településeken ezután egymás után bukott el népszavazásokon a terv: Sződ, Kosd, végül pedig Kartal lakosai mondtak nemet. A sürgető idő miatt Keszegen már akkor kiírták a népszavazást, amikor Kartalon még napok voltak hátra a voksolásig. Most még sürgősebb, így nem csoda, hogy bár Keszeg vasárnap szavaz, december 7-re már Valkón is kiírták a népszavazást, ugyanebben az ügyben. Ha Keszeg és Valkó sem vállalja a szeméttelep befogadását, akkor valószínűleg nem lesz esély, hogy a jórészt Pest megyei és néhány nógrádi település félpénzen, EU-finanszírozással építhessen hulladéklerakót.